5. fejezet--> Kviddics? Az mi?
Ava Joan 2007.01.11. 16:00
Ami a fiúknak élvezet, az a lányoknak többnyire gyötrelem. Órákon keresztül bámulni a kilátóról azokat az idiótákat, ahogy üldözik a golyóikat, aztán még ünnepelni is kell őket, hogy még jobban elszálljanak. Ez Lily és Viv véleménye a sportról.
Elérkezett az idei első Qviddics meccs. A griffendél küzdött a hollóhát ellen. Az iskola lázban égett. Szóval korán reggel, közvetlenül azután, hogy magunkhoz tértünk átöltöztünk drukkerruhába. Ez másoknál hatalmas kalapokat, zászlókat, miegymást jelentett, nálunk egyszerű piros öltözéket. Amy teljesen be volt zsongva. Végtére is élete nagy szerelme aznap történelmet fog írni! Mint általában, amikor pályára repül. Cat feleannyi idő alatt elkészült, mint mi és hamar el is tűnt. Ő általában Remus mellett szokta végigizgulni a meccseket. Ilyen alkalmakkor legálisan lehettek együtt, nem kellett elbújniuk, vagy elvonulniuk a világ elől. Bár nem is értem, miért titkolóztak. Stacie már rég tudott róluk, s mivel sikerült kikönyörögnöm, hogy ne pletykáljon róluk, viszonylag jól fogadta a nép is. Lily egész reggel azt hajtogatta, hogy tök felesleges kimennie a kilátókra. Igaza is volt. Legszívesebben én is inkább csucsukáltam volna még pár órát. De mivel ez a program többek közt miattunk lett kötelező, kénytelenek voltunk felmászni a kilátókra. Leültünk szélen, hogy alkalomadtán lelépjünk, és a térdünkre csaptuk a könyveinket. Tíz perc múlva elkezdődött a meccs. A bemondósrác, akit sajnos nem ismertem, felkonferálta a hollóhát csapatát, akiket viszont annál inkább. Lényegében ugyanazok voltak, mint Potterék. Beképzeltek. Aztán jött a mi házunk és velük együtt az üdvrivalgás. Potter úgy ült a seprűjén, mintha azon született volna, Black nemkülönben. Igaz, a csapatban Potter volt a király, mivel ő volt a fogó, de a bagázs többi tagja se maradt el tőle tehetségben. Madam Hooch feldobta asszem a kvaffot, a meccs megkezdődött. Rá néhány másodpercre Black lőtt egy gólt. Szedelőzködni kezdtünk. Már épp léptem volna le a lépcsőre, amikor megláttam Pottert. Valamit intett a bemondósrácnak húsz méter magasból. A srác felfogta, a mikrofonjához hajolt és beleüvöltött. - LILY EVANS ÉS VIVIAN RICE, MARADJATOK! Hát ez nagyon ciki. A nézőtér érdekes módon azonnal megtalált minket, a közelünkben ülő fiúk vissza is húztak minket a helyünkre. Égtünk, mint a fáklyásmenet. Potter összevigyorgott a mellette röpködő Blackkel, aztán lepillantott valószínűleg Lilyre, és elindult megkeresni az ő imádott cikeszét. - Megölöm, csak jöjjön le! – morgott Lily. - Jaja. - Honnan veszi a bátorságot, hogy leégessen? - Pasiból van, mit vársz tőle? - Imádom a feminizmusodat – mosolyodott el. A meccs ment tovább, a figyelem is a pályára összpontosult. Röpke két óra múlva Potter elkapta a cikeszt, én pedig arra a megállapításra jutottam, hogy a két hőn utált fiú baromi komolyan veszi a sportot. A sportot, ami agresszívabb a jéghokinál. Természetesen nyertek. Toronymagasan. Végre szállingózni kezdett a nézőtér. A folyosón vettem észre Remust és Catet, akik kézen fogva sétáltak a tömegben és valószínűleg a meccset tárgyalták. Kicsit később Amyt is kiszúrtam, amint az öltöző felé settenkedik. Ráfázott, ott már millió fanatikus lány várakozott. Lily ölni tudott volna. Az amúgy szelíd, zöld szempár felöklelt mindenkit, aki bele merészelt nézni. Nem egy lökött évfolyamtársunk kapott a torkához és játszotta el a halottat velünk szembejövet. A nap további részét a könyvtárban töltöttük Este vánszorogtunk fel a toronyba, ahol már javában ünnepelt a nép. Potter büszke vigyorral a képén fogadta a gratulációkat. Az elmaradhatatlan cikesz a kezében röpködött, mint mindig. Lily már indult volna, hogy akkor ő most megveri, de visszatartottam. Ha már ölés lesz, az ne közönség előtt legyen. Na igen, de Potter nem így gondolta. Amint kiszúrt minket a tömegben, széles vigyorra húzódott a szája és megindult felénk. - Mi az Evans, hosszúnak találtad a meccset, hogy már az elején le akartál lépni? Lily ott helyben nyakon vágta volna, ha nem lép képbe Black. - Lehet, hogy az apácák rájuk parancsoltak, hogy időre érjenek vissza a napi gyónásra. Nevetés a többiek részéről, bár elég erőtlen. Várták a választ Black megjegyzésére, de nem érkezett. Ez őt is meglepte. Győzedelmesen kikerültem és felmentem aludni. Lily szintúgy.
|