6. fejezet, avagy az üzenetrögzítő rejtelmei
BoSzi 2007.01.29. 15:42
bocsi, de nem jelöltem ki mindenkit, aki benne van a történetbe... ja és a fejezetről: ismerkedjünk meg a telefonnal!!! :)))))
Lányok Okt.13 hétfő, mugliismeret Lily:- Nem is értem, hogy egyesek miért járnak mugliismeretre. Hát persze, hogy Potterre és Blackre gondolok! Itt alszanak félig a padban és alszanak. Mondjuk őszinte leszek, engem sem köt le igazán a mai óra. Már vagy harmadszorra nézzük meg a muglik közt igen kedvelt filmet, a McLoad lányait… Szóval nem csodálkozom, hogy mindenki csak bambul. De igenis kijelenthetem, mi NEM bambulunk. - Ja, mi csak levelezünk. - Jól van, na. Nézzétek, mindjárt vége! - Váó! Most jönnek a házik. - Ha bárki kér zsebkendőt, az asztalról nyugodtan vehet. Ne fojtsátok vissza a könnyeiteket-, szipogta a professzor. - Na, most jönnek a házik. Mindenki vegye elő a telefonját. Én beütök egy számot, kicsöng valakinek a telefonja, de ne vegye fel. A telefonotokon kihangosító-bűbáj van, így mindenki hallani fogja az üzenetrögzítőt. Na, mi szépen leszerepeltünk, a professzor nagyon örült, azt mondta, hogy udvariasak, kedvesek voltunk. - Nézzétek, most csöng ki Sirius és James telefonja. Kíváncsi vagyok, mit Találtak ki - Készülj fel Liz, szerintem, valami oltári baromság lesz. - Na, ez Sirius hangja: - Ön elérte az üzenetrögzítőmet. Ha hívásának nincs köze a karácsonyhoz, kérem, tegye le. BÍP Még csak október van… Ez Potter hangja: - Halló James Potter vagyok, ez pedig egy üzenetrögzítő. Ha további magyarázatra vár, hivatalosan fogyatékosnak minősítem. BÍP Ez nem komplett. Jesszus, megint Black: - Halló?….Barom! Ez egy üzenetrögzítő. Ha olyan ütődött, hogy erre nem jött rá, nem is érdemli meg, hogy visszahívjam. BÍP Jesszusom, mi lesz ebből? És megint Potter: - Halló! Az üzenetrögzítőm megőrült, így az ön telefonja öt perc múlva felrobban. BÍP Itt baj lesz. Nevon prof. Egyre vörösebb, és még mindig van! Ezt most ketten mondják: - Hí, ez az üzenetrögzítőnk. Ha pénzt akar adni nekünk, nyomja meg az 1-es gombot. Ha randizni akar velünk, nyomja meg a 2-es gombot. Ha pedig pénzt akar tőlünk, tegye le. Lily, Liz, ezek rátok is vonatkoznak. BÍP És nagy csönd. Vége. - Az egy dolog, hogy alszanak az órámon, de az, hogy viccet csináljanak belőle, az már sok. Büntetőmunka! Potter, Black, Evans, Turner ma jelentkeznek büntetőmunkára Frics úrnál. Ne hápogjon Evans! Hogy miért megy maga is? Mert én azt mondtam! Nincs vita! Vége az órának! Kész. Eldöntöttem. Megölöm Pottert.
Tekergők Okt.13 hétfő, mugliismeret Sirius: - Dögunalom, ez a film fiúk. Képzeljétek, ma randim van Lizzel. - Mivel fenyegetted meg? - érdeklődött James. - Semmivel. Csak Roxmortsba túl gyorsan kérdezgettem és szerintem nem is figyelt arra, mit mond. - És mégis hogy gondoltad ezt Sirius. Most kaptál büntetőmunkát. - okoskodott Remus - Á, ne aggódj miattam. Szerintem buditakarítás közben is remekül lehet randizni. - Te komplett hülye vagy pajti. - mutatott rá a lényegre James
Mágiatörténet: James:- Imádom Nevont! - Miért is imádod? - Te nem hallottad? Most küldött egy üzenetet, hogy mégsem Fricshez kell mennünk, hanem Hagridhoz. Valami csirkét kell hajkurásznunk a Rengetegben. Pénteken kell mennünk. - Ott talán megtarthatjuk a randit. Tök jó lesz. Mindjárt írok egy levelet Liznek…
Lányok Mágiatöri: Lily:- Hogy mi? Én be nem megyek a Tiltott Rengetegbe! - Pedig muszáj lesz. - Hogy mi a fenének változtatta meg a döntését. De legalább Hagrid velünk lesz. Ezért megfojtom Pottert… - Na, de mi az a hülyeség, hogy csirkéket vadásszunk? Aú! Ez meg mi? Egy levél. Azt hiszem Sirius írta: -Helló Liz! El ne aludj! Csak emlékeztetnélek arra, hogy ma randink van. Tudod, hétfő, Roxmorts, dereng már valami? De ne aggódj, még én sem tudom, hogy lesz, de majd lesz valami. - Látod én mondtam, hogy hülye… persze, pókok között randizni fogtok mi? - Hogy? Pókok?! Adj gyorsan egy pennát. - Sirius, te tapló nemtudommi, nekem anakrofóbiám van, tudod, pókiszony. Ha valami baj lesz, esküszöm, hogy megöllek!! - Jaj, tényleg pókiszonyod van? Ne haragudj, ha tudom, nem mondom… - Figyeljetek lányok. Tudom, hogy nem lehet kellemes az éjszaka közepén az erdőben csirkékre vadászni, de ne felejtsétek el, hogy ott lesz veletek Hagrid, Agyar, és azért a fiúkról se feledkezzetek meg. Akármennyire hülyék és felelőtlenek, sosem hagynák, hogy valami bajotok essen. - Igazad van. Bocsi, egy kicsit kiakadtunk, de ki az az Agyar? - értetlenkedett Liz - Á, ő Hagrid kutyája. Nagyon barátságos, de félelmetes külsője van. - Gyertek vége az órának.
Péntek este: Lily:- Persze tök jó, ott lesz Hagrid, Agyar meg a fiúk, de azért én ideges vagyok. 22 óra van, na induljunk. - Várj egy percet Lily, hozom a vadásztőrömet. - Vadásztőrt? - Igen, ezüstből van, tudod, sosem árt… - Ajaj, kezdek félni! - Nyugi Lily én elvégre druida vagyok, vagy mi a fene. Jó, tudom nem profi, de, azért lehet, hogy beugrik valami. Lementünk a klubhelyiségbe, ahol már ott volt Potter és Black. Így négyesben indultunk el Hagrid házához. Mikor odaértünk Potter bekopogott: - Szia Hagrid! Mi vagyunk azok. - Á, James, Sirius! Milyen kellemes meglepetés! Már hiányoltalak titeket. Na, de ki ez a két hölgy? Jaj istenem! Lily, Liz, ti meg mit csináltatok? - Hát igazából semmit. Mi vagyunk a hibásak-, nyilatkozta Potter - Na mindegy. Gyertek, menjünk. Valami csirkét kell előkerítenünk, méghozzá élve. Nevon professzortól szökött el. Nektek akart rajta valamit bemutatni az órán. Asszem fel akarta boncolni, vagy mi. - Jaj, szegény? Még jó, hogy elszökött. - Csakhogy a mi feladatunk, hogy előkerítsük valahogy. Na gyertek. Csoportokra fogunk bomlani, így gyorsabban végzünk. Én megyek Agyarral, az én területem az erdő belseje. James, te mész Lilyvel, tietek a bal széle. Sirius, te Lizzel mész a jobb szélen, de ne menjetek túl mélyre, és, ha valami baj van jelezzetek. Ha megtaláltátok a csirkét kábítsátok el, és tűzijátékkal jelezzetek, hogy megvan. Á, remek, én megyek Potteral. Semmi érdekes nem történik. Én megyek előre Potter pedig szorosan a nyomomba. Nem szól egy szót sem kivételesen, aminek örülök, ugyanis idegeim pattanásig feszültek, érzem, hogy valami baj lesz. És akkor meghallottam Liz sikítását. - Lily, maradj itt, én megnézem mi történt. - A fenéket hagysz itt Potter - vágtam oda neki, és már csörtetek is a hang irányába. A bokron túl rémisztő látvány tárul elém. Liz a földön fekszik, pólója csupa vér, combján hosszú vágás éktelenkedik, Black még talpon van, és sűrűn szórja a válogatott átkokat és szitkokat az előtte tornyosuló szőrös izéra. Jobban megnézem, és akkor látom, hogy egy óriási pók kapálódzik, egyik lábában Liz tőrével. Ekkor robogott be a képbe Hagrid. A szörny, amint észrevette abbahagyta a kapálódzást, és elmenekült a fák közé. Hagrid hullafehér arccal vette a kezébe Lizt és rohant vele a gyengélkedőre. Mellette Black rohant, aki megpróbált beszámolni arról, hogy mi történt. - Valami megmozdult mögöttünk. Liz megérezte, hogy egy pók, tudod, pókiszonya van. Aztán csuklóból belevágta a szörny lábába a kését, de a bestia addigra közelebb jött és odakapott a combjára, valami eret találhatott el, mert vér spriccelt minden felé, aztán Liz összeesett. Én addig kábítóátkokat lőttem a pókra, de csak akkor ment el, amikor megjöttél. Jaj, Hagrid, ugye Madam Pomfrey meg tudja gyógyítani? Ennél a kérdésnél már szerencsére a gyengélkedő ajtaja előtt álltunk, amit Hagrid belökött és gyorsan hívta a javasasszonyt. Madam Pomfrey nem sokat kérdezősködött, hanem gyorsan ellátta Lizt. Black idegesen járkált a kórteremben, míg Madam Pomfrey rá nem szólt. Látszott rajta, hogy ő is ideges. - Körülbelül mennyi ideje sebesítette meg a pók? - Úgy 10 perce, de ugye meg fog gyógyulni? - Ne aggódjon Mr. Black, ha megéri a holnapot, akkor semmi baj. A méreg ugyanis nagyon erős, nem tudom összeforrasztani a sebet. Most egy olyan bájitalt kapott, amitől a méreg elpárolog a sebből. Ne aggódjanak! - Hogy mi?! Méreg?! Ezt nem hiszem el! Ha valami baja lesz Liznek….úristen! Rohannék ki a gyengélkedőről, de ekkor két erős kar állít meg. - Lily! Kérlek, nyugodj meg! - Engedj el Potter! - Lily, így nem engedhetlek el. Jól van, nyugodj meg. Gyere, menjünk fel a klubbhelyiségbe. Itt úgyis csak útban vagyunk. Végülis engedtem neki. Felmentünk a Griffendélbe és megálltunk a lányok hálója felé vezető lépcsőnél. Egyszerre kitört belőlem minden, ami ezidáig felhalmozódott. Elöntött a kétség és zokogva borultam Potter vállára. Tudom, elég gyerekes dolog volt, de megijedtem. Nem igazán gondolkoztam azon, hogy ez itt Potter. Csak az maradt meg bennem, hogy nagyon megnyugtatott. Már nem sírtam. Ekkor döbbentem meg azon, amit tettem. Hiszen én James vállán sírtam, ő meg átölelt. Ilyen nincs… és egyébként is mióta James?! Ő Potter, az a Potter, aki megkeseríti az életemet! Megijedve saját merészségemtől, ellöktem magamtól, és teljesen összezavarodva felrohantam a hálószobába.
|