James Lilyhez
Lilyke94 2007.06.19. 16:42
Na sziasztok! Szóval ez egy sorozat. Lily és James szakítanak. 3 szemszögből élhetitek át: Lily, James, és... Ha kész lesz elolvasod:) Íme az első rész. Egy kicsit szomorú, de szerintem attól még jó!:)) Jó olvasást, és a Kritikától se kíméljetek!
James Lilyhez
Itt ülök a fotelben, és rád gondolok. Arra, hogy későn jöttem rá, hogy más, vagy számomra, mint a többi lány.
„Nem tudom mi van velem
Csak azt érzem, hogy valami nincs rendben”
Hirtelen belépsz a klubhelyiségbe, Remusszal kézen fogva, és megcsókoljátok egymást. Minden egyes csóknál, egy világ dől össze bennem. Mióta csak rájöttem, hogy szeretlek, csak rád tudok gondolni.
„A szívem összerándul ha meg látom őt
S a szemem könnybe lábad,
Ha valaki mással látom őt”
Volt mikor együtt voltunk, Te és Én, de akkor nem igazán gondoltam komolyan. Úgy éreztem, mintha kényszer lenne veled lennem, és egy csomó kalandról lemaradok amiatt, hogy veled vagyok. Mikor ezt Te megtudta, bosszút akartál állni rajtam. Meg is tetted. Nem foglalkoztál velem, és sokszor, mikor találkozni akartam veled, mindig azt mondtad, hogy dolgod van. Ilyenkor Remusszal találkoztál.
„Sokszor eljátszotta már velem
S nem vette észre hogy ez fáj nekem”
Egy idő után kezdett zavarni, és megkérdeztem, hogy mi a bajod velem. Elmondtad, hogy megtudtad, hogy nem szívesen voltam veled. Nem tudtam mit mondjak. Igaz régebben nem szívesen voltam veled, de akkor már más volt a helyzet. Mikor el akartam magyarázni, te szó nélkül faképnél hagytál. Akkor éreztem először valami furcsát.
„Nem tudom mit tegyek!
Talán ez a szerelem?!
Ez az érzés amelyről
Annyit beszélnek?”
Te beleszerettél Remusba, és elhagytál. A szakítás után 2 hétig ki se léptem a szobából. Siriusék kérdezték ma a bajom, de nem akartam senkivel beszélni. Aztán persze az egyész Roxfort megtudta, hogy James Pottert dobták. Persze egyből minden lány nyomult: „Van mára programod? Ha nem egy óra múlva talizunk!” vagy épp „Dobtak James? Az a liba meg se érdemelt téged! Van kedved találkozni velem?” Egy idővel kezdtem megszokni azt, hogy minden lány ismét rajtam lóg, hogy Remus már nem lóg a Tekergőkkel, és hogy mikor felébredek, és lemegyek a Nagyterembe, És hogy fogadsz csókkal, és nem kérdezed: „Hogy aludtál édes?”.
„Ha ennyire fáj inkább nem kérek belőle.
Maradok egyedül, s legyen boldog vele.”
|