- És hogy döntöttél? Megtudom?
Lily elmosolyodott
- Este megtudod! Vacsi?
- Ne csináld már! Tudnom kell, hogyan kell készülnöm!
Lily felkapta a táskáját és előre szaladt. Mi ütött ebbe a lányba? Utána szaladtam. A sarkon értem utol.
- Mit csinálsz?
Lily felkacagott.
- Látnod kéne az arcodat!
Majd megragadta a csuklómat, és behúzott egy faliszőnyeg mögött húzódó folyosóra.
- Miben mesterkedsz?
Lily nekivágott a falnak és megcsókolt, de olyan hévvel, ami tőle teljesen szokatlan.
- Igen, igen, igen! – lehelte a fülembe.
- Igen? – néztem rá teljesen elámulva.
- Ne legyél már ennyire meglepve!
- Inkább örülök!
- Hányra legyek ott?
- Nyolc –mondtam boldogan.
- Akkor inkább most készülődni megyek… találkozunk nyolckor… úgysem vagyok nagyon éhes.
- Én sem. Menjünk!
A klubban elváltunk, én a fiútoronyba, ő a lányba.
Igent mondott! Igent! Ma este nem jön közbe semmi! Együtt leszek a világ legszebb lányával egész éjjel! Bevágódtam a fürdőbe és megnyitottam a vizet a kádba. Hajat mostam, majd felkaptam egy nagy fehér törülközőt a derekamra, kiráztam a hajamból a vizet és visszamentem a hálóba.
- A csajok ölnének ezért a látványért!
- Nagyon vicces Frankie.
- Mire ez a nagy készülődés? –kérdezte vigyorogva, miközben leültem az ágyam szélére és a pálcámból jövő forró levegővel ráfújtam a hajamra.
- Randi.
- Azt sejtettem, de egy szimpla randira nem szoktál így rákészülni. Tudom, elég sok randidnak voltam szem, és fültanúja.
- Nem szimpla randi Frankie.
- Á, világos! Húzd ki a dugót, lökd be a fúrót!
- Bunkó!
- Jól van, na.
- Mit vegyek fel?
- Nem tök mindegy? Úgyis leveszed.
Hozzávágtam a párnámat és elmerültem a ládámban.
- Valami nagyon dögös cucc kell.
- Fügefalevél?
- Szeretnéd, hogy behúzzak egyet? Mert közel állsz hozzá.
- Nyugszik a Jamesike!
Visszabújtam a ládámba.
- Na, ez régen volt rajtam – emeltem ki egy szűk fekete farmert.
Felvettem a függöny mögött. Már csak felülre kéne valami.
- Te ezt veszed fel?
- Miért, mi baj van vele?
- Semmi, semmi… - vigyorgott szakadatlanul – csak roppant bátor vagy, hogy ilyen szűk, fekete gatyát mersz venni…
Eltartott egy darabig, míg felfogtam.
- Longbottom! Halott ember vagy!
Felugrottam az ágyára és egy párnával püfölni kezdtem.
- Kegyelem kisember, kegyelem!
- Abbahagyod?
- Nehéz lesz, de megteszek minden tőlem telhetőt.
- Mit vegyek felülre szerinted?
- Mondjuk egy pólót?
- Kikotortam a ládámból egy fekete felsőt és felvettem rá egy kordbársony zakót.
- Na, így jól nézel ki. Ez a zakó felnőttesnek mutat. Rád fér…
- Ha visszajöttem, téged még kicsinállak! Hány óra?
- Fél nyolc.
- Rohanok.
- Nem felejtettél el valamit?
- Ó… tényleg!
- Szerencséd, hogy arany szívem van.
Frankie elővett az éjjeliszekrényéből egy kis négyzet alakú tasakot.
- Köszi. Elhúztam.
- Hajrá, kisember!
Már robogtam is a harmadikra.
- Nagyon kéne egy szoba, ahol együtt lehetünk! Egy szoba, ahol együtt lehetünk, és nem zavar meg senki!
A harmadik fordulóra elő is jött egy ajtó.
Odabent nem volt más, csak egy jó nagy franciaágy.
- Tökéletes.
Pár tucat mécsest elővarázsoltam és körbe raktam a szobát, mindegyiket külön megbűvölve, hogy ne gyújtsák meg, ha valami a lánghoz ér.
Felraktam a falra pár szál orgonát, hogy virágillat legyen.
Elfújtam a nagy fali fáklyát, így már csak a kis mécsesek világítottak. Ez már elég romantikus környezet. Nyílt az ajtó és belépett Lily. Észveszejtően jól nézett ki, apró szoknyában, és fehér blúzban. Bezárta az ajtót. Odaléptem hozzá és fél kézzel magamhoz húztam. Mikor a testünk összeért, meghallottam a heves szívdobogását. Először a nyakát csókoltam, majd a vörös ajkait. A kezem lassan felcsúszott hosszú combján. Mire elértem a szoknyája gombját, ő már levette a zakómat meg a pólómat is. A falhoz csapott, de olyan hevesen, hogy felborítottunk egy mécsest. Még szerencse, hogy tűzbiztossá tettem őket. Beletúrt a hajamba, majd egy hirtelen mozdulattal felugrott és a derekam köré kulcsolta a lábait. Ledobtam az ágyra. Ő felült, és letépte a nadrágomat. Felmásztam hozzá, de még mielőtt bármit tehettem volna a két kezét a vállamra téve ledöntött. Felnyúltam, hogy leszedjem a blúzát, de megelőzött. Gyönyörű, domborulatait kihangsúlyozó vörös fehérneműt viselt. Felültem, hogy ezt is levegyem, közben éreztem, hogy elönt a vágy. Átfordítottam a hátára. Két kezét a feje fölé emelte, én pedig összekulcsoltam az ujjaim az övével. Szép lassan leváltam az ajkairól és lejjebb csúsztam a testén. Csókoltam a nyakát, a mellét, a hasát. Mikor leértem rákacsintottam és a fogaimmal lefelé húzva megszabadítottam az utolsó ruhadarabjától is. Majd újra ránehezedtem és testünk végre egybeforrt.
*
- Jó reggelt!
- Mi, hogy kerültem ide? Hány óra van?
- Nyugi bébi! Fél nyolc.
- El fogok késni…
- Köszi… ez első szava… így varázsolja az ember ide a tökéletes helyet. Mi reggel az első szava? El fogok késni.
- Ne durcogj már! Igazán szép volt az éjszaka.
- Ajánlom is.
Lily kuncogott, majd kimászott az ágyból. Ó, uram-atyám!
- Mit nézel ilyen meredten?
- Téged. Világosban még jobban nézel ki.
- Javíthatatlan. Nem jössz?
- Nekem mindig lyukas az első órám. Te nem jössz vissza? Van még egy óra csengetésig!
- De át kell öltöznöm!
- Csak egy kicsit!
- Ne kísérts. Tényleg mennem kell. Nem elég, hogy nem alszom otthon…
- Kétlem, hogy Melinda vagy akár Frankie csaja a hálójában töltené az éjszakákat…
- Alice nem mindig megy el… Melie mostanában keveset van ott, ez igaz, de Patty…
- Mit érdekel téged az a szerencsétlen kis liba?
- Ne felejtsd el, hogy te törted össze, és tetted szerencsétlenné.
- Ennyi erővel a fél sulit gyámolíthatnád.
- Na, mentem Casanova!
- Csók.
A gatyám zsebéből előszedtem, és a nyakamba akasztottam az erszényem.
Kivettem belől a tükröt.
- Sirius! Sirius, alszol?
A tükörben megjelent Melinda arca.
- Jaj! Potter, vagyis… James! Hogy kerülsz a tükörbe?
- Ezt én is kérdezhetném, mivel ez tudtommal Sirius zsebtükre.
- Csak megtaláltam az éjjeliszekrényen, és épp jól jött. Amikor egyszer csak megjelentél benne. Sirius alszik.
- Felébresztenéd?
- Morcos lesz, nem szokott örülni, ha felverem.
- Akkor tedd a tükröt a füléhez.
- Oké.
A kép változott, most már az alvó Siriust láttam.
- Ébresztő! Hasadra süt a nap, világ hétalvója!
- Mi? Hol? Mi történt? – pattant fel.
- Nyugalom, itt vagyok, és csak én vagyok az!
- Ágas? Hol vagy?
Melinda valószínűleg megmutatta, így módom nyílt megtekinteni a majdnem az én hajammal vetekvően kócos fekete fejét és az álmosan pislogó kék szemeit.
- Mi a jó büdös francot akarsz? –mordult rám az én drága haverom.
- Hoznál nekem egy tiszta inget, farmert, talárt a szükség szobájához?
- Mi vagyok én? Az inasod?
- Csak egy kérés.
- Gyere haza érte!
- Haza?
- Akkor nem haza, de kilépnél a képből?
- Ezt megjegyeztem.
A kép eltűnt, gondolom fejjel lefelé fordította.
Visszaraktam a tükröt az erszénybe és összeszedegettem a ruháimat. Szép lassan felöltöztem, és elhagytam a szobát. Remélem, nem futok össze tanárral, nem éppen egyenruhában vagyok.
A portrébejáratnál összefutottam Lilyvel.
- Szió cica, mikor látlak?
- Gyógynövénytan.
- És este?
- Este is láthatsz, ugyanis azonos a klubbunk.
- Tudod, hogy értem.
- Tudom, de mennem kell.
Őrületbe kerget ez a csaj, de imádom.
Bemásztam a klubba, ahol csak pár hatodikos és hetedikes üldögélt. Néhányan összesúgtak amikor megláttak.
- Sziasztok – köszöntem rá hangosan a sutyorgókra, amitől azonnal elhallgattak.