8.fejezet-> Első és utolsó?
Lilyke94 2007.07.01. 22:31
Sokat segítet Syrona. Köszönöm.
Hajnali 5 óra, Hálókörlet
Nézzük csak! Ha egyet sír fel éhes, ha kettőt tisztába kell tenni. De ha hármat? Akkor... MEGVAN! Akkor vissza kell altatni.
Ne tudjátok meg, milyen nehéz írni, és babát ringatni egyszerre! De ezt addig kell csinálnom, míg el nem alszik, szóval választanom kell: Vagy az utókórnak írom le cseppet se nyugis életemet, vagy a babát altatom, mert ha ezt kihagyom, akkor talán mielőtt befejezném ezt a naplót, megőrülnék. Ezért inkább a ringatást választom. Ha elaludt írok még.
* Meg szakadt az írás*
Délután 16 óra , Klubhelyiség
Ma, és Holnap, elmarad a tanítás. Hát nem remek? Ma James vigyáz a babára, szóval a mai programom: alvás, alvás, és alvás. De lehet, hogy alszom 2 órát, aztán megírom a házi dolgozataimat, és talán utána, ha mindegyikkel kész vagyok, alszom. De tudom, hogy ezt a programot valami, vagy esetleg valaki úgyis megzavarja. El is kezdem a mai programomat, csak először odaadom a babát James-nek. Ma délelőtt mikor, épp felmentem volna keresni Jamest, amikor az öccse, Daniel állta az utamat:
- Szia Lily! Hogy vagy?
- Jól és te?
- Figyelj szeretnék neked mondani valamit. - mondta nekem pirulva
- Mondjad nyugodtan!
Juj, ebből mi lesz!
- Szóval azt szeretném mondani, hogy James keres!
- Oké kösz én is őt keresem! Hol van?
- Fent a Hálókörletében.
- Én oda nem megyek fel!
- Azt mondta fontos!
Újabb kérdés merült fel a nagy Lily Evansben. Fel menni, vagy nem menni. Hosszas gondolkodás után, felmentem, hisz arra gondoltam, ezt a napot semmi se ronthatja el, hiszen eddig nagyon jól alakult. De rosszul gondoltam. Mert mikor beléptem a hálókörlet ajtaján, senki sem volt bent. Azt gondoltam, hogy ez valami hecc Daniel részéről, hisz végül is Potter, és amilyen Pottereket megismertem eddig, azok mindig is szerettek másokat megviccelni. Megláttam James ágyát, arra leültem, és körbenéztem. Volt egy kép az éjjeliszekrényén A Családjáról, a Tekergőkről, és RÓLAM. De honnan szerezte meg ezt a képet? Ja meg van! Emlékszem, hogy tavaly karácsonykor fogadtunk valamiben, és vesztettem, és mivel nem voltam hajlandó egy randiban fogadni, csak egy képet kért. El se hiszem, hogy még megvan neki. Így gondolkoztam, míg nem kinyílt a fürdőszoba ajtaja. Kijött ki rajta? Hát persze hogy James, de az még mind semmi, csak hogy egy száltörölközőben! Szemem megakadt a kocka hasán. Sokat sportolhat, ha így néz ki. Mit csinálok! James Potter mellkasát nézem!? Ez már a vég. Úgy éreztem, menten elsüllyedek. Láttam, hogy James elkezd vigyorogni, én meg a földet kezdtem fixírozni
- Szia Lily! Mi járatban? - kérdezte
- Csak Daniel mondta, hogy fent vagy, és mivel pont téged kerestelek, gondoltam feljövök. - mondtam égő arccal, közben elfordultam.
- Szóval te feljöttél, én meg zavarba hoztalak? Bocsika. Várj egy perc, és jövök.
Azzal visszament a fürdőbe, és fel öltözött. Mikor kijött (persze már felöltözve) így szólt:
- Na szóval miért kerestél?
- Én csak a babát hoztam fel. Ne feledd, ma te vagy a soron.
- Persze Lil. De figyelj, este nem jönnél ki velem a tölgyfa alá egy kicsit beszélgetni?
- De hát a baba..
- Vigyáznak rá Remusék. Oké?
- Rendben. Akkor én megyek.
- Szia Lil. - köszönt el James
Épp mentem volna ki, de James utánam szólt:
- Lily a babát nem hagyod itt? - kérdezte nevetve
- Jaj, de persze
Hogy lehettem ilyen agyatlan? Feljöttem hogy odaadjam a babát, erre pont azt nem csinálom meg. Miután odaadtam Jamesnek a babát, elindultam a könyvtárba. Persze nem azért hogy tanuljak, hanem azért, hogy békében írhassak az én drága naplómba. Közben azon töröm a fejem, hogy minek hív ki James. Felmerültek dolgok a fejemben:
1. szituáció:
Kimegyek, de nem látok senkit. Kijebb megyek, de senki sincs még kijebb se. Várok pár órát, de semmi.
Eléggé elszomorodnék, ha így lenne.
2. szituáció:
Találkozok Jamessel, megcsókoljuk egymást, de másnap már rám se hederít.
Rosszabb mint az előző!
3.szituáció:
Találkozok Jamessel. Minden jól megy, összejövünk, összeházasodunk, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk.
Na ez már sokkal, de sokkal biztatóbb.
Na ahelyett, hogy ezen agyalok, elindulok a hálókörletbe, hogy rendbe szedjem magam. Majd leírom mi volt.
Este 21 óra, Hálókörlet,
Háát túl vagyok életem első (lehet hogy utolsó) randiján James Potterrel. Hétkor elindultam, hogy ne késsek (utálom a pontatlanságot), és persze azért, mert már nem bírtam tovább azt, hogy a lányok folyton-folyvást kérdezősködtek. Kiértem a kapuhoz, és észre vettem, hogy...
|