Meg és Molly testvérek, de nagyon különböznek egymástól, nem csak külsőleg, de belsőleg is. Molly szőke, göndör hajú, sokkal csinosabb, mint Meg. Legalábbis Meg így látja és nagyon irigy rá emiatt. Molly nyugodt, jól meghatározott célja és a jövőbe vetett magabiztos hite teszi azzá, ami. Meg hírtelen haragú, sokszor butaságok  miatt kapja fel a vizet. Igazi művész lélek és saját elmondása szerint őt nem érdekli a külseje. Molly sokkal rendesebb is, mint Meg. Éppen a rendetlenség miatti veszekedéssel indul el a regény. Most viszont a  mindig nyugodt Molly felkapja a vizet a húga rendetlensége miatt. Megnek és nővérének ugyanis egy szobán kell osztozniuk, most, hogy vidékre költöztek. Láthatóan egyikük sem élvezi a helyzetet.

Aztán Molly megbetegszik, Megnek sokáig fogalma sincs, hogy  nővére nem csak egy sima influenzától, vagy orrvérzéstől szenved. A szülei is másképp viselkednek Mollyval és ez még jobban zavarja Meget. De barátokra tesz szert: Willre, akitől a vidéki házat bérlik, valamint Benre és Máriara, a kedves házaspárra, akik a mellettük lévő másik üres házba költöznek.
A regény nagy értéke a hangulata, mintha mi is a Chalmers család tagjai lennénk. Margaret (Meg) a fiatalabbik lány meséli el a körülötte lévő eseményeket, hihetetlen jó láttató és kifejezőkészséggel. Véleményem szerint, ez az apró (157 oldalas) regény Lois Lowry igazi remekműve.