LÁNYOK
November, háló
Lily: Nyugalomra vágyom. Relaxálni akarok! Fáj a fejem, pihenni akarok! Nem elég, hogy készülnöm kel a vizsgákra, még Potter zaklatásait is el kell viselnem. De ezt most ne firtassuk… A kicsik elviselhetetlenül szemtelenek, és NEKEM kell, mint prefektus, rendet teremteni; és a mardekárosok sem hagynának békén...áá...nem. De ezt az örökös sárvérűzést már megszoktam. A tanárok még több házit sóznak a nyakunkba és eredményt várnak el tőlünk. Plusz Lumpusluck rámszállt, hogy menjek hozzá egy partira, ami a héten lesz. Ráadásul beigazolódott a rémálmom, vagyis Potter is ott lesz. Úgyhogy kivagyok. Abszolút kész.
- Lily, gyere már! Rádfér egy kis nevetés, mostanában olyan nyomott hangulatod van. Gyere már! - unszolt Liz.
- - Köszi Liz, ez kedves tőled, de tényleg fáradt vagyok.
- Ja, megértem 10 büntetőmunka?
- Aha, eddig csak ennyit osztottam ki, és Potterék még nincsenek benne. Ezek megőrültek! Mármint a többiek, vagy én vagyok hülye?
- Nem, tényleg dilisek - mondta Tara is.
Ő meg Liz az ágyunkon ültek, és azon vitatkoztak, hogy melyikük pasija a helyesebb. Persze, hogy mindegyikük a sajátját tartotta annak. Ennek aztán az lett a vége, hogy már mindketten fulladoztak a röhögéstől.
Én meg relaxálni fogok!
Előástam a fürdőruhámat, aztán szóltam a lányoknak.
- Megyek fürdeni a prefibe, ugye nem baj?
- Persze, menj csak…Remusnak szebb a szeme!
- Nem igaz, Sirius…
És én már ott se voltam, bár kíváncsi lettem volna, hogy Siriusnak milye szebb, mint Remusnak…
A kőszörny elé érve kimondtam a jelszót:
- Tabipuding - jesszusom ki talál ki ilyen jelszót? Tényleg kezdek meghülyülni. A lényeg, hogy bent vagyok.
Habbal tele, buborékot bele és csobbantam a prefektusi fürdő medencéjében. A naplót lebegtettem, így ha akartam tudtam volna bele írni is. Tök jó nem?
Úszkáltam, lubickoltam és éreztem, hogy érdemes volt idejönni. Tök békésen elvoltam, amíg be nem robbant Potter a képbe egy bombával, ami talán valamikor fejesnek indult…volna…
- Hello, Evans! - köszönt a Mindenki Kedvence
- Fulladj meg! - nyögtem - mert tele volt a szám, az orrom, a fülem, vízzel, habbal, meg mindennel -, hogy kerülsz te ide?
- Tudtál róla, hogy a fürdőt a kviddicskapitányok is használhatják?
- Ja, tényleg - morogtam -, na ide se jövök többet.
- Tessék, mit mondtál? Nem értettem. Egyébként mit csinálsz?
- Semmit - feleltem gyorsam és egy nagy kupac habot magam elé halmoztam. Még az hiányzik, hogy meglássa a naplóm!
- Aa, persze. Erre lebukott a víz alá. Ezt a pofátlan barmot!
- Szóval naplót írsz. Hadd nézzem - kezdte vigyorogva és utánakapott
- Na, azt már nem! - gyorsan becsuktam, és arrébb úsztam mellőle, a lehető legtávolabbi sarokba.
- Naa, Evans ne menj el!
Jön utánam.
- Kellemes meglepetés volt, hogy itt találtalak. Nem számítottam rá.
- Én se rád. Sajnos. Nem készültem fel egy érzelmi sokkra.
- Ezt is bírom benned Lily, a humorodat.
Na, itt döbbentem le. Mióta van nekem jó humorom? Ha jól tudom hatalmas stréber vagyok a közvélemény szerint.
Egyre közelebb jön!
Könyörgöm, állítsa már le valaki!
A hab is fogyóban van!
Na, egy újabb sarok. Gyorsan engedtem még egy kis habot, a biztonság kedvéért…
- Miért menekülsz Lily? Nem eszelek meg
- Ne közelíts! Mert, mert…
- Mert? Jaa, szégyenlős vagy. De most csak ÉN vagyok itt.
Na ennek aztán van egója.
- Mondom ne! Menj innét!
- Naa, légyszi!
- Nem.
- Légyszi, légyszi!
- Aaa! - ráztam a fejem.
- Jó, akkor inkább megfulladok.
Én meg csak mosolyogtam. De idióta!
- Rendben, te akartad! - erre lemerült.
Vártam mikor bukkan fel a kócos feje. Elvileg 5 percig bírjuk levegő nélkül… 4,5 percnél tartunk…ennyi ideig csak egy gyöngyhalász bírja…ha jól tudom Pottert még nem igazán izgatja ez a tevékenység.
Le kéne menni érte…Mert még a végén megfullad itt nekem…
- Gyerekes! - azzal lemerültem
Ott volt a medence és buborékfej bűbájt alkalmazott! Onnét bentről röhögött rám.
Mekkora hülyét csináltam magamból! Mekkora barom vagyok!
Feljöttünk a felszínre, ő meg rögtön nekemesett:
- Aggódtál értem?
- Csak szeretnéd!
- Szóval nem? Ezt még megbánod!
Azzal megfogott és bedobott a vízbe! James Potter engem dobál a vízbe! Hgrr…
- Ezt még megkeserülöd…
Eszeveszetten fröcskölni kezdtem. Ő is. Mármint engem. Még jó néhányszor beledobott a vízbe, én meg belenyomtam a fejét. Sikítottam, hangosan nevettünk.. Tök jó volt. Ezt most én mondtam?
Sikerült elterelnie a figyelmemet a világról. Vele képes vagyok jól érezni magam. Lehet, hogy nem is olyan arrogáns? Vagy csak a közönségnek? Vajon milyen lehet az igazi James Potter? Nem tudom, de mintha kezdene megváltozni…Hmm. Nem Lily, nem szabad! Te Garethtet szereted! Vagy mégsem? Gareth!
- Na, mennem kell Potter. Ne haragudj! - köszöntem el, majd fogtam a törölközőmet, és angolosan távoztam. Potternek még egy kis időt sem hagyva, hogy megakadályozza szökési kísérletemet…
Szép lassan visszabattyogtam a hálóterembe. Lehet, hogy félreismertem…Jamest, illetve Pottert…?
Lehet, de nekem akkor is ott van Gareth. Neki meg egy csomó más liba. Különben is semmi közöm nincs hozzá. Sajnos. Sajnos?
Ezekkel a gondolatokkal aludtam el, Tara és Liz egyenletes szuszogását hallgatva…

TEKERGŐK
November, háló:
Sirius: James csillogó szemekkel robbant be a hálóba.
- Találd ki kivel találkoztam.
- Hagriddal, aki felajánlotta, hogy menjünk a Tiltott Rengetegbe kentaurokat vadászni? - kérdeztem reménykedve
- Nem…
- Akkor egy trollal, aki szerelmet vallott neked?
- Lilyvel találkoztam, aki fürödni indult, így én is utánamentem és fürödtünk.
- És. Megmostátok egymás hátát? - vigyorogtam
- Nem - vigyorgott James -, de nem tudom mit szólt volna az ötlethez… talán majd máskor
- Jól van pajtás. Még egy ilyen akció és Gareth…
- Ahhha… Szuper!
- Lizzel mi van?
- Megvagyunk.
- Akkor minden tök happy. Evansra is van már tervem!