3. fejezet-> Nem hiszem el!
Lilyke94 2007.07.19. 16:48
Mi történik a zárt ajtók mögött?
1 terv, 2 ember, 30 nap
3. fejezet Nem hiszem el!
Az elöző részben:
- Oké, de ígérd meg, hogy ezt a beszélgetést megismételjük!
- James szerintem, nem kell sokáig várnunk!
- Hogy-hogy?
- Úgy hogy nem nyílik az ajtó!
És most a folytatást:
- Nem nyílik? Hogy-hogy?
- Nem tudom! Egyszerűen nem nyílik!
- Állj arrébb Lily! - Mondta James, és neki futásból neki ment az ajtónak.
- James ezzel csak azt érjük el, hogy megsérülsz! Próbáljuk meg varázslattal! - mondta Lily, és oda sétált az ajtóhoz - Alohamora!
Semmi. Nem nyílt ki még így se az ajtó! De ha varázslat segítségével se nyílik ki az ajtó, akkor mit csinálnak hőseink? Lily persze szegény Jamessel üvöltözik, hogy biztos benne, hogy a srác tervelte ki az egészet. James mondta neki, hogy semmi köze ehhez, de a mi kis Lilynk nem hitte el.
- De Lily ehhez tényleg semmi közöm!
- Persze! Én meg egy szőke liba vagyok!
- Azt inkább ne! Én így szeretlek vörös démonként – mondta James fülig érő vigyorral. – De ha uncsizol, akkor játszunk. Ismerd meg a másikat, játékot!
- ÉS az hogy kell játszani? – kérdezte Lily, de amint meglátta, hogy James vigyorog, ezt mondta: HA VALAMI PERVERZRE GONDOLSZ, KIVEREM BELŐLED A SZUSZT!
- Jó nyugi! Nem perverz. Kérdéseket teszünk fel egymásnak. Ha a másik nem tud válaszolni, akkor…
- Akkor? – kérdezte Lily
- Akkor ad a másiknak egy puszit!
- De ugye csak az arcára? – Tudakolta meg a mi főhősnőnk
- Hát… - mondta James, de ahogy meglátta Lily smaragdzöld szemeit, amik villámokat szórtak így fejezte be mondatát: - Rendben
A Játékban persze James eleinte perverz kérdéseket tett fel, amit Lily egy elsietett simogatással díjazta (értsd: felpofozta kedvenc tekergőnket.). Észre se vették, hogy elment az idő. Vacsora idő van!
- Nézd Lily! Vacsoraidő van! Szerinted hogy jutunk kajához?
- Nem tudom James. Te?
- Meg mondom őszintén, halvány gőzöm sincs!
Telt múlt az idő, mikor már majd éhen haltak, Lilynek eszébe jutott, hogy hol is vannak, és hogy mit kell csinálnia, hogy legyen kaja. A saját, és James kedvenc ételére koncentrált. És minő csoda! Megjelent előtte egy tál húsleves, és egy pizza rákokkal a tetején. Lily nem értette hogy ezt hogy lehet megenni, de azt gondolta, James dolga.
- WOW! Lily ez meg hogy került ide?
- Hát. Tudod a szükség szobájában csak gondolni kell, hogy mit szeretnél, és itt terem. Na de a sok duma helyett együnk!
És elkezdtek enni. Mikor Lily végzett a levessel. Megkérdezte Jamest, hogy hogyan tudja megenni a rákos pizzát. A Válaszadás annyi volt, hogy kóstolja meg, és megtudja. Lily mikor megkóstolta, nagyon megízlett neki, így megette a többit is.
- Lily megetted az összes pizzámat!
- Bocsi! De olyan finom volt!
- Akkor is Ezért meglakolsz! – Kiáltotta James, és Lilyhez vágott egy párnát.
- Ha harc át legyen harc! - Neki rohant Jamesnek, ledöntötte az ágyra és csikizte.
Ám James se hagyta magát, így hamarosan ő volt felül, és ő csikizte Lilyt. Lily próbált kicsúszni alóla, de a fiú izmos karjai visszatartották.
- Hiába! A Karom tiszta izom!
- Mert minden reggel tejet iszol? - nevetett Lily
- Nem egészen. De ha akarod! – Mivel James most nem nyomta az ágyhoz annyira, kihasználta, így most Ő ült fiú hasán, és keresztbe tett kézzel kérdezte:
- Feladod?
- Igen csak szállj le rólam, mert nehéz vagy!
- Oké. Ezt megjegyeztem! – azzal durcásan felállt a mi Lilynk, és ott hagyta volna Jamest, de az csak visszahúzta. Mikor szökni próbált, utána ment, és felkapta. És elcsattant az a bizonyos csók.
- Mi van hirtelen elbírsz?
- Hát persze.
A Griffendél klubhelyiségében:
- Koccintsunk arra, hogy sikerüljön a Tervünk! – kiáltott fel Sirius, és koccintott a többiekkel.
És elkezdtek beszélgetni.
- Remélem össze jönnek! –mondta Gaby
- Hát persze! Hiszen az én tervem mindig sikerül – mondta Sirius
- Ego felsőfokon. – Mondta Sandra
- Nyugi lányok. Csak szereti hallani a saját hangját! Egy kis idő múlva megszokjátok! – mondta Remus. Persze a lányok röhögtek, de Sirius csak egy nyelvnyújtással válaszolt. Mikor már kiröhögték magukat, Sirius megkérdezte Gabyt
- Gaby elmegyünk sétálni?
- Hát persze menjünk. – mondta Gaby, és elindultak.
- Juj, Remus nekem mennem kell könyvtárba. Elkísérsz? – kérdezte Sandra
- Igen! – azzal elmentek ők is, így magára hagyva szegény Petert, aki mivel már kissé késő volt, és egy kicsit részeg, és mivel egy csaj se volt a klubhelyiségben, felment, és lefeküdt aludni.
|