11. fejezet-> Viharok tengerében
porsche 2007.07.31. 21:23
XI. Viharok tengerében
A hetek gyorsan teltek. Lily egyszer csak azt vette észre, egy nap; és három társával megy az Aurorképző Akadémiára. Időközben a viszonya Jamesszel annyit változott, hogy újra jóban lettek, de érezhető volt a köztük tátongó szakadék. Előzékenyen, kimérten és hidegen bántak egymással; másfél hónapja.
Elérkezett a karácsony előtti utolsó előtti korrepetálás.
Miközben a fiúknak magyarázott Lily, bájitalokat is főzött, mivel rájött; így segítheti legjobban édesapját. A vérpótló italból három adag már kész volt, felcímkézve, utasítással ellátva ott állt a lány hozzávalói között. Most éppen egy erősítő főzet készült. Sirius szájtátva nézte Lilyt, mert bár nem igazán akart soha a poénon kívül valamivel foglalkozni bájitaltanon, mégis elismerően nézte barátját, aki egyszerre magyaráz és főz.
- Pontosan, Frank. Ügyes vagy. A következő alkalommal meg is főzzük az ehhez a törvényhez tartozó egyik bájitalt. Sirius, te meg légy szíves magyarázd el nekem Golpalott harmadik törvényét! – kérte a fiút Lily.
- Tehát… Az ellenméreg mindig több komponensből áll, mint a mérget alkotó anyag összes ellenmérge… Vagy valami ilyesmi… Vagyis, hogyha van…
Lil leintette.
- Kösz, Sirius. A magyarázatot, pedig adja meg James – mondta kedvesen a lány.
- Bocs, nem figyeltem, miről van szó? – érdeklődött nyugodt hangon a fiú.
- James, azért vagyok itt, hogy nektek segítsek. De ha nem figyelsz, akkor semmi értelme itt ülnöd. Ha ennyire nem érdekel, állj fel, és add át a helyedet másnak, mert hidd el, bőven van jelentkező a korrepetálásra.
- Ugyan, úgy ismersz, mint aki megtenné ezt másokért?
Lily elszörnyedve nézte szerelmét.
- Most mi van, Evans? Nem magyarázol tovább? Nem fitogtatod a továbbiakban, hogy milyen okos vagy? – a lánynak égni kezdtek a szemei. „Nem, Lily, nem sírhatod el magad! NEM!”- Csak nem… megnémultál? Srácok, van Isten!
De a „srácok” csak elborzadva nézték Jameset. Siriusnak kedve támadt megtépni barátját, hogy észre vegye magát, de mégsem tette meg.
Lilynek elfogyott a türelme, és az önuralma maga felett. Könnyei megeredtek.
Az épp csak elkészült bájitalt egy suhintással üvegbe zárta. Egy másik pálcaintéssel, meg minden cuccát varázsolta össze.
- A mai órának vége –jelentette ki a lány, majd távozott.
- James, mondd, TE NORMÁLIS VAGY? – ordított közönyös barátjára Sirius.
- Azt hiszem, én megyek… - azzal Frank gyorsan kislisszolt a laborból.
- Ugyan már, Tapmancs, miért ne lennék az? Ha Evans szórakozhat velem, én miért ne tehetném meg ugyanezt vele is?
A fiú nem válaszolt.
- Ugye, te se tudsz ellenérvet? Akkor meg, mi a gáz?
- James, ha visszaemlékeznél, Lily adott neked még egy esélyt, ugyanúgy bánt veled a korrepetáláson, mint az előtt a bizonyos dolog előtt, nem rakott ki, továbbra is barátságos volt, már amennyire lehetett, de a helxében én nagy ívben hajítanálak a csoportból!
- Tudod, mit Sirius?! Takarodj a… - de ezt már nem tudta meg Sirius, mert ott hagyta barátját.
**
Lily kisírt szemekkel lépte a Kövér Dáma portréját, s ezáltal jutott a klubhelyiségbe. Pár lépés után szerelmét vette észre, aki éppen lelkesen szégyenítette meg őt a közönség előtt.
- És akkor, tudjátok, mindig azt mondja: „légy szíves magyarázd el nekem…” – parodizálta a lehető legrosszabb értelemben a lányt James. – Hogy oda ne rohanjak, kihányom a belem attól a libától…
Sirius felemelte a hangját.
- James, fogd már be! Beszívtál, vagy mi bajod? Takarodj aludni!!
- Nem vagy az anyám, úgyhogy ne parancsolgass! És tökéletesen vagyok. Ha pedig nem akarod hallgatni a véleményemet Evansről, húzz innen!
Sirius már nyúlt a pálcája után.
- Hagyd, Sirius! – szólt oda neki Lily. – Nem éri meg!
- Na mi van, itt az emlegetett szamár? De ne merészelj engem sértegetni, hogy nem érem meg, te kétszínű liba!
- Látod, Potter! Évekig kerested a választ, hogy miért mondok mindig nemet neked. Tessék, ezért! Mert a felszínre került az iagzi éned, egy bunkó, beképzelt, öntelt paraszt, akinek semmi sem szent! – ordította könnyeivel küszködve a lány.
- Miért, talán téged – szinte csak köpte a szavakat James – kéne szentnek néznem?
- Talán a barátodat ne piszkáld, ha még annak tart ő!
A fiú színpadiasan Siriusra nézett.
- Ezt? Már miért piszkálnám? Csupán felhívtam a figyelmét arra, hogy nem kell minden esetben egy levegőt szívnunk. Az baj?
- Potter, az baj. Mert egy igaz barátnak ilyet soha nem mondd egy igaz barát!
- Nézzétek, de rendes, illemórát kapok! De semmi szükségem a mugli szabályaidra, sárvérű!
Lilynek ez már tényleg sok volt.
- Ekkorát még soha nem csalódtam senkiben, Potter! – sziszegte sírva a lány, aztán felrohant a lányok lépcsőjén.
James csak bámult utána. Színjátékának Lily utolsó mondata vetett véget. Csak nézett, de nem látott.
Utálta magát. Hirtelen gondolt egyet és kirohant a klubhelyiségből, minden bizonnyal a szabad levegőre, talárban.
Abban a pillanatban, mikor fiú elhagyta a termet, egy terebélyes faág csapódott az ablaknak. Az üveg betörött. Odakint hóvihar tombolt…
|