Potter észrevehette, hogy túl régóta nézem, mert egy gyakran látott önelégült mosolyba fordult az arca. Ez kirángatott a kábulatomból és egy mordulással visszafordultam a dolgozatomhoz, de tudtam, hogy nem úszom meg ennyivel és nem is tévedtem. A legbeképzeltebb, gejles hangján szólalt meg.
-Ejnye Evans, ha így nézel rám, zavarba jövök!
Szinte éreztem ahogy belém vési a tekintetét és a szemem sarkából azt is láttam, hogy Melie kapkodja a szemét köztem és Potter között. Végül ő volt az aki megtörte a kínos csendet.
-Lily utál téged! Igaz?
Mostmár mindketten rám néztek. Körülményesen kijavítottam egy szót, áthúztam egy mondatot, és közben viaskodtam a kis hangocskával ami a fejemben cincogott: „Dehogy utálod, ellenkezőleg!”. Viszont amikor hosszú idő után felnéztem és megláttam azt a vigyort a képén nem volt nehéz hazudnom.
-Naná! Öntelt, egoista hólyag vagy Potter! Hányok tőled!
Ezzel megfogtam a tintatartómat és a képébe öntöttem.
-Jössz aludni Melie?
Barátnőm tátott szájjal bámult rám, ahogy a többiek is a klubhelyiségben. Én átvetettem a hosszú vörös hajam a vállamon, felvettem a félkész dolgozatot az asztalról és egy hercegnő méltóságával felmentem a hálóba. Melie akkor ért utol amikor épp levetettem magam az ágyra.

Miért csináltam ezt? Miért nem vagyok képes egyszer igazat mondani neki? A válasz egyértelmű. Pottert övezik a csajok. Max. egy hétig szórakozik velük aztán eldobja őket. De azok csak azért vannak vele, mert olyan menő. A legjobb fogó, a legnagyobb bajkeverő stb.
-Szép mozdulat volt Lil! Potter alig tért magához a döbbenettől. Utána persze egy mozdulattal eltüntette, de hát a szándék a lényeg. Így higgye azt, ez az öntelt állat, hogy nem utálod! Mi az? Te sírsz? Lily, mi a baj?
Melie odaült az ágyamra, és valószínűleg leeshetett neki, mert remegő hangom megkérdezte.
-Utálod…ugye?
Nem volt mit tenni, megráztam a fejem.
-Ha elmondod bárkinek is esküszöm megfojtalak!
-Dehogy mondom! De szerintem felejtsd el, már  ha nem akarsz egynapos csaj lenni..
-Úgy vetted észre, hogy a karjaiba omlok?
-Nem, dehogy, nagyon ügyesen színlelsz!
-Kösz…Olyan egy öntelt, beképzelt, arrogáns, nem tudom mit eszek rajta!
-Van stílusa.
-Szerintem inkább feküdjünk le.
-Igaz