Reggelihez szobatársainkkal együtt mentünk le a nagyterembe. Lehető legmesszebb ültünk le a tekergőktől, aminek Patricia (továbbiakban Patty) barátnőm nagyon nem örült, mert nehezebben bámulhatta imádottját, vagyis Blacket.
-Nézzétek, mennyi szabad hely van ott! Miért nyomorgunk itt?
Jessica (továbbiakban Jess) letorkolta
-Életcélod, hogy Black az ágyába cibáljon, mint minden hatodik és hetedikest?
Patty sértődötten elfordította a fejét Black fekete tincseiről
-Nem is igaz, csak a csajokat! Amúgy meg az égvilágon semmi kifogásom nem lenne ellene! –majd visszafordult és tovább bámulta, ahogy Black és a többi tekergő reggelizett.
-Szörnyű vagy! -sóhajtott Jess lemondóan.
-Megyek órára! –eszembe jutott, hogy az első lyukas- előtte még el kell mennem a…
Nem fejeztem a mondatot be, csak elrohantam. Hogy miért? Mert nem tudtam megállni, hogy ne nézzek Potterre, így inkább menekülőre fogtam a dolgot. A lyukas órán befejeztem a számmisztika dolgozatot és csöngetés előtt pár perccel a már kész dolgozattal a táskámban, igyekeztem órára. Elhúztam a függönyt, ami mögött egy titkos átjáró nyílt egyenesen a számmisztika terem elé. De amint elhúztam a függönyt megbántam tettemet, ugyanis odabent megláttam a hatodikos Swan-t Potter karjaiban, és a szájában, hogy mást ne is mondjak, hogy még milyében. Mikor Potter meglátott elvigyorodott és levált a csajról.
-Á, tintakisasszony!
-Átengednétek? Elkésem!
Félreálltak, én meg elhaladtamban csak egy kicsit mozdítottam meg a pálcámat, de a hatás azonnali volt. Potter fuldokolni kezdett. De én már akkor messze jártam. A délelőtt komor elégedettségben telt. Egészen Bűbájtanig, ahova sajnos a tekergők is jártak. Potter megszabadulhatott a fojtó rontástól, mert ismét Swanre tapadva érkezett. Vártam a barátnőimet. De csak a tekergők jöttek, viszont Black érdekes módon nem egyedül érkezett. Nem ez volt az érdekes, mert ő is folyton csajokkal van, de most nem mással volt, mint az én Patty barátnőmmel. A lány csak úgy csüngött rajta, és virult a boldogságtól. Melie lemondóan csóválva a fejét megszólalt mögöttem.
-Ez sem alszik ma otthon… megyünk be?
De én nem is tudom miért, na jó, tudom miért, de Pottert és Swant néztem. Tüskeként állt a szívembe a fájdalom, ahogy a turbékolásukat néztem. Naná, megint túl sokáig néztem őket ahhoz, hogy Potter észrevegye. Miért nem tudom magam leszoktatni arról, hogy ezt a hólyagot nézzem? Szóval Potter a legszörnyűbb vigyorával rámnézett.
-A féltékenység zöld szemű… szörnye
A csaj, az a rémes p*a, na jó, tényleg féltékeny vagyok, de mindegy, szóval Swan mézes mázos hangon megszólalt, mert nem tetszett neki, hogy Potter mással mer foglalkozni.
-Hát persze, hogy féltékeny Jamie…mindenki veled akar járni, te vagy a legjobb pasi.
-Mindjárt hányok! Ő meddig lesz? Két nap? Három? –majd leültem Melie mellé
-Nyugi, csak féltékennyé akar tenni, ahogy látom sikerült is neki…nyugodj már meg!

-Nem érdekel! Hülye állat, csak döntögesse, ezt a kis… na jó! Figyeljünk! Pont ezek miatt fogunk megbukni a RAVASZ-on.
-Ma megtanulják kedves fiatalok a gumilábrontást ötvözni a csuklásrontással. Potter!
-Igen?
-Maga… Evans-al lesz!
-Igenis tanár úr!
Ajjaj…itt baj lesz! Nem tévedtem. Potter vigyorogva leült Melie helyére.
-Szió, szépségem!
-Nyelj egy kiló kaktuszt!
Elkezdtük a párbajt. Potter még fel sem készült, amikor eltaláltam.
-Gumminusz Hikkannusz!
Potter alól kicsuklott a lába, és azonnal csuklani kezdett. Remek látvány volt, édes a bosszú!
-Jól van hikk Evans hikk ezt most hikk te nyerted! De várj csak hikk, várj csak!
-Mégis mire várjak, halálra csuklasz?
-Fantasztikus, gyönyörű, 20pont a Griffendélnek! Most már vegye le róla.
-Muszály?
-Igen.
-Na jó
Felhúztam a pálcám, megszüntetve a rontást. Körülnéztem, megnézni a többieket, de ekkor kirepült a kezemből a pálca.
-Non verbális lefegyverzés! Mit szólsz Evans?
-Te mocsok! Add vissza a pálcámat!

Ajvé, nem fogok tudni ellenállni, ne nézz így…ne nézz a szemembe kérlek…ne!
Melie a segítségemre sietett
-Obstructo!
Potter már majdnem megcsókolt, és egy csöppet sem álltam ellen, amikor Melie hátráltató átka hátba kapta és neki vágta a falnak.

A prof. Visítozott
-Na, de kérem hölgyeim, nyugalom! Semmi ok a brutalitásra!
Senki sem hallgatott rá. Melie visszadobta a pálcámat, Jess is odajött segíteni. Potter mellé oda állt a három haverja. Patty kicsit habozott, majd inkább kihátrált a küzdelemből. Potter körbebástyázta magát a haverjaival, de közben nagyon különösen nézett rám. Feszülten vártuk ki lép először. De még mielőtt bárki is léphetett volna a professzor mágikusan felerősített hangja járta át a termet és levont a Griffendéltől tíz pontot, hetünket pedig büntetőmunkára küldött.
Potter elment mellettem
-Együtt fogunk járni...nem telik bele...egy hét! 

-Álmaidban!
Potter láthatólag zavarba jött
-Azt hiszem inkább a tiedben…
-Miről beszélsz?
-Te nem használsz okklumenciát?
-Te mocsok! Gyűlöllek!
-Nem…azt hiszem csöppet sem gyűlölsz.