5. fejezet
Lily Potteri 2007.08.09. 14:59
Nna, itt már van cselekmény, és ez hosszabb is
Reggel korán ébredtem. Pedig szombat volt. Nem baj, gondoltam, legalább lemegyek tanulni kicsit. Mára SVK és Bájitaltan van betervezve. Fogtam hát a könyveim és lementem a klubba. Nem gondoltam volna, hogy ilyenkor bárkit ott találok, de James lenn volt. Nagyokat ásítozva ült és a meredt maga elé. - James! Erre felkapta a fejét - Megijesztettél! Mit csinálsz itt ilyenkor? - Ezt akartam kérdezni tőled. - Sirius... - Beszél álmában? Horkol? - Se nem beszél, se nem horkol, még csak nem is alszik. Nagyon is ébren van. Túlságosan is. - Nem értem... - Valószínűleg semmi alvásigénye nincs, mert egész éjjel...dorbézol. - Ó. Itt aludtál lent? - Itt legalább egy kicsit tudok. - Hát igen, az én drága Patty barátnőm oda van a haverodért. - De azt tudja, hogy Sirius nem fog sokáig vele maradni? Az én Tapim nem az a hűséges fajta. - Ilyen társaság mellett, nem csoda, hogy olyan vagy amilyen. - Voltam hé! - Azt majd meglátjuk. - Nem bízol bennem Mily? - 1. Nem bírom ha idiótán becézgetnek! 2. Nem bízom egészen addig, míg azt kiérdemled. - Mind a kettőt vettem kisasszony! - Na jól van. - Kapok egy csókot? - Megérdemled?- kérdeztem vigyorogva James kivert kiskutya szemeket meresztett és az orra végére tolta a szemüvegét. - Ne nézz így, mert megeszlek! - És az baj lenne? - Szörnyen. James magára húzott és csikizni kezdett. - Naaa! Csak egy csókról volt szó nem többről. - Jó, jó.. - Szerinted van már reggeli? - Hulla fáradt vagyok, megnézem alszik e már Sirius, akkor talán én is tudok egy kicsit. - A többieket ez nem zavarja? - Nem...Remus mellett egy ágyút is elsüthetnek alszik mint a bunda. Peter..hát őt lehet, de sosem szólna érte...Frank...ő szolidaritál, mivel Aliccel van elég komoly viszonyban. Engem se zavarna, de már nagyon elegem van. Na felmegyek. - Sok sikert. - Köszi Épp előkotortam a tankönyveket, amikor lépéseket hallottam. Hátrafordultam és láttam a 6.os Swant a fiú háló felé osonni. - Öhm. Alva jársz talán? Tájékoztatásodra közlöm, hogy az a fiú háló. - Evans...Képzeld, tudom jól, hogy melyik háló,épp a pasimhoz igyekszem. Jamiehez. - James kirúgott téged. - Honnan veszed? - Onnan, hogy miattam rúgott ki, mert most velem jár. - Aha. Nem is gondoltam volna rólad, hogy beállsz az egy éjszakás csajok közé. - Már egy hete együtt vagyunk. És nem áll szándékomban még lefeküdni vele. - Ez komoly? És akkor mégis hogyan akarod megtartani? Gondolkozz reálisan, Jamie 17, majdnem 18 éves pasi. Szerinted mi másra vágyna? - Hallottál már olyanról, hogy beszélgetések? - Beszélgetések?? Jó vicc. A természet rendje szerint, ha nem kapja meg tőled amire szüksége van, máshoz megy, akitől megkapja. - Érdekes...te és a hozzád hasonló több tucat csaj mindent megadtatok neki ezen a téren, mégis pár nap után ki lettetek dobva. Nekem évek óta könyörög, hogy randizzak vele. Eddig mindig nemet mondtam. Most meggondoltam magam. - Majd meglátjuk szüzikém, addig is csak bújjad a könyveket. De azt is olvasd ki az egyikből, hogy egy 17 éves pasi egy idő után akarni fog tőled valamit, ami túl megy a csókokon, meg a beszélgetéseken és a kéz-a-kézben sétán. Ez csak egy jó tanács. - Untatsz Swan. Hagyjál tanulni, vagy büntetőmunkát kapsz, mert nem hagysz békén. - Most megijedtem. De azon elgondolkodtál már, hogy James és Sirius a legjobb haverok, és pont ugyan olyanok? - Hadd idézzek Jamestől. "Igen, olyan voltam" - És te ezt bevetted? Ugyanmár! Csak egy trófea vagy neki! Hatalmas kísértés, hogy megdöntsön egy ilyen szüzikét. Úgy tudom Siriussal fogadtak is. Sirius azt mondta, sose fog James téged ágyba vinni, de James azt mondta, hogy Sirius majd meglátja. - Hazudsz! -kiáltotam kétségbeesetten - Lehet...de sosem tudhatod biztosan.-sziszegte gonoszul a csaj. Idegességemben kimondtam rá az összes rontást ami eszembe jutott. Mire végeztem egy furcsa groteszk denevér szerűség lett belőle. Utána jöttem csak rá, hogy mit tettem. Uramisten! Najó...kitöröltem a fejét, és leszedtem róla a rontást, majd elküldtem aludni. Lehet, hogy igaza volt? Hát, csak egy féle képpen tudhatom meg...ez nem éppen szabályos, de most tekintsünk el tőle. Te jó ég, mi lett belőlem...Najó, szóval akkor indulás. Kimásztam a portrélyukon, és elindultam a néptelen folyosókon Lumpsluck bájital szertárába. - Alohomora! Az ajtó kinyílt. - Invito veritaserum! Egy átlátszó folyadékkal teli üvegcse repült a kezembe. Nagyot sóhajtottam, és visszazártam az ajtót majd visszamentem a klubbhelyiségbe. - Vérzik a szívem érte, de meg kell tennem, hogy bízhassak benned! Fellopakodtam a fiúk hálótermébe. Hehe, milyen igazságos, hogy mi felmehetünk hozzájuk, de ők nem tudnak hozzánk...Könnyű volt megtalálni Jamesék szobáját, a torony legtetején lévő szoba volt az. Óvatosan benyitottam. James ágyfüggönye nem volt elhúzva, így nem volt nehéz rájönni, hogy melyik az ő ágya. Nyitott szájjal aludt, ez megkönnyítette a dolgom. Szét szórtam pár Disaudiót, hogy a többi fiú ne ébredjen fel. Remegő kézzel pár cseppett James nyelvére csöpögtettem. Ütött az igazság pillanata. A szeme felpattant, és üvegesen a semmibe nézett. Itt az ideje az első kérdésnek. - Miért tepertél annyira Lily Evans után? - Mert ő nem egy sikoltozó kiscsaj aki elalél ha meglát, hanem egy érett, komoly nő. - Szereted őt? - Szeretem minden egyes porcikáját, ahogy nevet, szeretem a smaragzöld szemeit, szeretem a dús vörös haját ahogy a vállaira omlik, szeretem a teljes egészét. Mostmár égett az arcom, de folytattam. Jöjjön a legkényesebb kérdés. - Le akarsz vele feküdni? - Természetesen igen, hiszen gyönyörű és csodálatos, és kívánatos, de már az is elég áldás, hogy végre igent mondott. Wow. Jobb, mint amire számítottam. Sose hittem volna, hogy tényleg...szóvalhogy..na mindegy..otthagytam és visszavittem a bájitalt a szertárba.
|