December 4 9:10 Klubhelyiség

Malfoy azt hiszi, hogy győzött felettem! Szánalmas. Csak azért, mert tegnap nem szóltam semmit, nem jelenti azt, hogy nem is fogok soha. Kitűnő tervet találtunk ki Jamesékkel. Felettem nem győzhet senki! Á, jönnek a fiúk.

-         Lily ez kicsit durva! – mondta Sirius, majd elvigyorodott, - Benne vagyok!

-         James? – kérdeztem.

-         Nem tudom Lil… Ez nekem nagyon nem tetszik!

-         Nyugi James megtudom magam védeni! És egyébként nem szeretnéd megbosszulni azt, amit rólam terjesztett? – mondtam. Tudom, hogy hogyan érjem el azt, amit akarok.

-         De! – válaszolt James.

-         Akkor gyerünk.

Akkor indulhatunk. Mi a terv? Azt majd megtudjátok! Jó, ha annyira akarjátok tudni, akkor elmondom az elejét. James valahogy megszerzi nekem a Mardekár klubhelyiségének a jelszavát, és ha megvan, én bemegyek hozzájuk… A többit nem mondom el.

Délután 16:07 Klubhelyiség

Sikerült! Malfoy a Markomban van! És semmit sem sejt. Jellemző férfi viselkedés. Nem az eszére hallgat, hanem a farkára! Pardon a kifejezésért, de ez az igazság! Na szóval csak ennyit akartam leírni. Mivel kezdődik a második fázis. Ami egyben az utolsó is. Egyébként más. James azt mondta, hogy nem hiszi el, hogy milyen vagyok, mert nem ilyennek ismert meg. Mire én azt mondtam neki, hogy ne a borítójáról bírálja a könyvet. Ugye milyen bölcs vagyok? Úr isten kezdem James egoját átvenni! Pedig az egy kicsit furcsa lenne. És nincs kedvem pletyka anyagot adni, a fruskák kezébe, szóval, újra a régi szerény Lily Evans próbálok lenni. Most mennem kell, nehogy elkéssek.  Este leírom a részleteket.

Este 21:00 Szobám

Mondtam már, hogy zseni vagyok? Ha nem, akkor most igen. Ott hagytam abba, hogy folytatódik a bosszúm. Hát akkor már írok részleteket is. A levélben amit ott hagytam, leírtam neki, hogy köszönöm azt, hogy ilyen jó híremet kelti, és ha ilyen nagymenő, akkor jöjjön a Szükség szobájába, és mutassa meg. Tudod mire gondolok. Hiszen a Pitonékkal megtette volna, akkor „egyedül” is legyen ilyen nagyfiú. Mért írtam így az „egyedül”-t? Erről egy kicsit később. Meg még azt is beleírtam, hogy úgy izgisebb lenne, ha bekötött szemmel jönne fel. Hányingert kaptam ezektől a mondatoktól igaz, de a célért mindent! Persze vacsora után már minden a helyén volt, Sirius bekötötte a szemét, és így az a görény nem látott semmit. Aztán oda vezettem az ágyhoz, és már vette volna le a kendőt.

-         Ne! Így sokkal izgalmasabb! – mondtam.

-         Nem is tudtam, Evans, hogy  ilyen vadmacska vagy! – vigyorgott. Nem tudja még mennyire!

-         Pedig igen!

Aztán levettem róla mindent, és csak a kendő, és a boxere maradt rajta. Amikor már mászott volna rám, leállítottam, és levettem róla kendőt. De előtte elrejtettem a ruháit. Mikor észre vette, hogy mindenki ott van, aki a roxfortban maradt, kicsit kiakadt. Főleg, hogy rajtam egy olyan kis ruha, ami éppen takart valamit.

-         Mi ezt az egész Evans?

-         Hát tudod Luci Arra gondoltam, hogy te olyan nagyfiú vagy, hogy nem zavar pár néző. Ugye drágám tetszik?

-         Hülye liba! – kiabált. – Hol vannak a ruháim?

-         Minek az neked? Hiszen nem szeretnéd megkapni a jutalmadat?

-         Így nem! Add ide a ruháimat!

Amikor hajolt oda a párna alá, hogy kivegye a ruháit, oda hajoltam hozzá, és átöleltem a nyakát, majd belesúgtam a fülébe:

-         Látod Malfoy! Engem soha se győzhetsz le! Én mindig, felül fogok rajtad kerekedni, és bármekkorát ütsz felém, én mindig nagyobbat fogok vissza ütni. – akkor elengedtem, és rávigyorogtam.

Egy idő után, mikor minden Malfoy ellenes Gratulált, kiürült a terem, és csak James, Sirius,  meg Én maradtunk.

-         Lily gratulálok! Tiszteletbeli tekergőnek nyilvánítunk! – mondta Sirius, és James egyszerre.

-         Köszönöm szépen – mondtam, majd pukedlizve meg hajoltam.

-         Nem gondoltam volna, hogy megteszed! – nevetett Sirius.

-         Amit elkezdek, azt nem hagyom abba! – válaszoltam.

Sirius egy nevetés kíséretében elment, így egyedül hagyva minket.

-         Kemény voltál csajszi! Ezt egy csaj se tenné meg!  

-         Igen, de én nem vagyok olyan mint a többi csaj! – mondtam.

-         Ez igaz! – vigyorgott, majd végig nézett rajtam. – Nagyon szexi ez a ruhád!

-         Igen szerintem is. De többé nem veszem fel. Megy a szekrény aljára! – mondtam.

-         Az előtt nem próbáljuk ki? – mosolygott rám kajánul.

-         Nem is tudom! Megérdemled?- vigyorogtam rá ugyan úgy.

-         Szerintem igen! – válaszolt.

-         Akkor nem érdemes vitatkoznom veled.

Az este többi részét, már a fantáziátokra bízom. Csak annyit mondok, hogy igazak a pletykák, amit Jamesről terjesztenek.