9.

Magabiztos bizonytalanság

Már jóval takarodó után, a kandalló előtt egy kis csapat diskurál. Néha felkacagtak, vagy épp elgondolkodtak. A lány sűrűn az órájára pillantott, és aggódva az ajtó felé pislogott.

-         Roni az istenit! – szólt rá Remus. – Legalább ne ilyen feltűnően csináld.

-         Bocsi – pirult el. – Csak nem szokott ilyen sokáig maradni.

-         Lehet, hogy túl jól sikerült neki a randi – vonta meg a vállát Sirius, amitől James amúgy sem felhőtlen arca, még borúsabb lett.

-         Valahogy nem valószínűsítem – jelent meg Roni arcán egy gúnyos mosoly. – Csak tudnám hova lett az a lány, aki a fiúkhoz, sem mert szólni – sóhajtott. – Ne értsetek félre, ő még mindig a legjobb barátnőm, sőt a testvérem, csak most jóval magabiztosabb…

-         Vagy csak annak tűnik – nevetett Sirius.

-         Igaza van Tappmancsnak – bólintott Remus. – Kívülről még sosem volt ennyire kacér… Az én részemről viszont még soha nem láttam ennyire bizonytalannak.

Roni csak sejtelmesen mosolygott, de nem reagált a barátnőjét ért vádakra.

Ebben a késői órába lépet be a helységbe Lily.

-         Te meg hol csámborogtál? – támadt neki Roni.

-         Romantikus sétát tettem a csillagos ég alatt – mosolygott, miközben megszabadult a cipőitől.

-         Legalább jól érezted magad? Míg mi, vagy legalább is én, halálra aggódtam magam.

-         Köszönöm igen – mondta, elsötétedet szemmel.

-         Lily… - húzta össze a szemét.

-         Jobb, ha felmegyek.

Könnyed mozdulatokkal felsietett a lépcsőn, és hangtalanul nyitotta, csukta az ajtót.

-         Valami nincs rendben – motyogta Roni. – Bocs fiúk, de azt hiszem én is megyek.

Barátnője után ment. Amikor beért a szobába a többiek már aludtak, szerencsére elég mélyen. Megragadta Lily kezét, és villámgyorsan behúzta a fürdőbe.

-         És most mesélni fogsz…

Amint mind két lány eltűnt a lépcsőfordulóban, mind két kezével idegesen beletúrt a hajába.

-         Minden rendben Ágas? – tette a vállára a kezét Remus.

-         Persze – gúnyolódott. – Lily bárkivel randizik, csak az ne én legyek.

-         Ez így nem igaz – csitítgatta Remus.

-         Holdsáp! Gyűlöl.

-         De ez sem igaz így – szállt be Sirius is. – Hisz, mostanában egész kedves velünk, ez nála csodának számít.

-         Sokat ér vele – kotyogott közbe Peter. – Szerintem egyszerűen flúgos a csaj.

-         Féregfark, befognád? – rivallt rá Sirius.

-         Ne rágd magad e miatt – mosolygott Remus. Miközben Sirius és Peter birkózni kezdtek, persze Sirius fölényével. – Lily… most csak bizonyít magának, ami most láthatóan ráfér.

-         Igen, igazad lehet – gondolkodott el. – Nem megyünk le a konyhába?

-         Mit meséljek? – tette karba a kezét.

-         Mondjuk azt, hogy mi a jó büdös franc van veled? Kacérkoc, minden héten más pasival randizol, de midegyiket dobod még csak esélyük sincs… - sorolta. – Lily aggódom érted.

-         Mindegyik kedves, aranyos, udvarias, de nem érzem azt, hogy haverságnál többet akarnék tőlük.

Leült a vécére, és kétségbe esetten nézett barátnőjére.

-         Ne néz rám így, engem nem zavar. Vagyis nem ez zavar – sóhajtott. – Tudod te, lehet, hogy észre sem veszed, de elég nagy szenvedést okozol Jamesnek. Tudom, - emelte fel a kezét. – ő is randizgat, de nem olyan feltűnően, mint te.

-         Engem nem zavar. Még csak haverok sem vagyunk.

-         De nekem a barátom. És nagyon szépen megkérlek, ne okoz neki nagyobb fájdalmat, mint szükséges. – ezzel elindult kifelé a fürdőből.

-         Roni? – szólt utána bizonytalanul.

-         Igen? – fordult meg.

-         Azért nem haragszol nagyon, ugye?

-         Persze, hogy nem – mosolygott. – Csak figyelmeztettelek, hogy vedd komolyan mások érzéseit.

-         Köszönöm – mondta Lily hálásan.

Lily megfogadta barátnője tanácsát, és diszkréten intézte magánéletét. A külvilágnak megint ő lett Lily Evans a komoly diák prefektus. Már csak egy ember látta a fiúkat körülötte, csak ő kínozta magát a gondolattal, hogy hányszor randizik, ez az ember James Potter volt.

James számára a lány maga volt a kudarc két lábon járó változata.

Lily borús arccal lépet be a klub helységbe, és azonnal barátnője felé vette az irányt. Ledobta a táskáját, és elterült a kanapén. Fejét pedig barátnője ölébe helyezte.

-         Ááá! Apácának állok – jelentette ki.

-         Nem sikerült jól a randid? – mosolygott Roni.

-         Soha többé – rázta a fejét.

-         Azért ennyire ne kenődj el. Pasik nélkül íztelen lenne az élet.

-         Milyen bölcs vagy. Még szerencse, hogy nekem ott lesz a pápa. Aki gazdag, jó képű, és nem mellesleg jó viszonyban van a főnökével.

-         Most, hogy így mondod – nevette el magát Roni, és vele nevettet Lily is.

-         Tehát nem sikerült jó a randid.

-         Életemben nem láttam még egy ilyen okoskodó tökfejet – mérgelődött.

-         Mit vártál a Hollóhát fogójától?

-         Jó rendben, igazad van – sóhajtott. – Egész Roxfortban nincs egy normális pasi? Vagy velem van gond?

-         Egy biztos megfelelne… - most léptek be a Tekergők a portré lyukon.

Mind a négyen csurom vizesek. Lily láthatóan nyelt egy nagyot. Összenéztek Ronival, akinek ugyan akkora volt a szeme, mint neki.

-         Egy szót se szólj! – huppant vissza a pamlagra Lily.

-         Oké – vigyorgott Roni.

-         Erre nem volt szükség – rázta a fejét Remus. – Bár, tényleg vicces volt, ahogy Frics próbálta megakadályozni a mesterséges árvizet – nevette el magát ő is.

-         Tudhattam volna, hogy ti csináltátok a harmadik emeleti botrányt – mosolygott Roni.

-         Jó kis tréfa volt nem? – lépett oda hozzájuk Sirius.

-         Igen el kell ismernem, elég mulatságos volt – állt fel Lily.

James megbabonázva nézett a távozott lány után.

- Reménytelen – sóhajtott, és ő is felment átöltözni.