9. fejezet--> Kviddics a javából
bee 2008.05.16. 23:58
Valakiről lehull a lepel...
9. fejezet
Kviddics a javából
Elérkezett az első kviddics meccs. Az egész Roxfort lázban égett. Lépten-nyomon transzparensekbe és szurkoló diákokba lehetett ütközni.
Az egyik szünetben Niel Dyson hatalmas felfordulást okozott. A Griffendél címerével próbálta kidekorálni a második és harmadik emeleti folyosó egészét. A másodikon hamar végzett is, és ügyességén felbuzdulva a harmadik emeleten figyelmetlenül hajtotta végre varázslatait, aminek következtében a falra varázsolt címerekről sorra ugráltak le a szellem oroszlánok. A kezdeti riadalom csak addig tartott, amíg ki nem derült, hogy az állatok nem bántanak senkit, de McGalagony és a többi professzor még délután is az iskolában rohangáló állatok miatt szitkozódott, ugyanis ahogy megpróbáltak eltűntetni egyet, rögtön kettő lett belőle.
A megoldást a problémára csak másnap reggelre sikerült megtalálni, de addigra az iskolában már százával nyüzsögtek az oroszlánok. McGalagony ezután betiltotta a szurkolás mindenféle látványos módját. Mindössze egy-egy kitűzőt engedélyezett, és nyomatékosan megkért mindenkit, hogy ha lehet, azt is csak a fanatikusok viseljék.
***
Remus és Peter nem sokkal korábban kívántak sok sikert Jamesnek és Siriusnak, majd egyből a lelátó felé vették az irányt, hogy jó helyük legyen. Mikor megjelentek a hetedéves lányok, Remus intett Lilynek, aki fogta magát, és mellételepedett barátnőivel Alice-el és egy másik szobatársukkal Larával. Larának csaknem derékig érő, fekete, egyenes haja volt. Az iskola egyik legszebb lányának számított, és ezt ki is használta. Épp olyan népszerű volt a fiúk körében, mint Sirius vagy James a lányokéban.
- Ugye ne kérdezzem meg, hogy kinek drukkolsz? – nézett Lilyre Remus mosolyogva, mire csak egy szúrós pillantást kapott válaszul. Lara viszont nem hagyta szó nélkül Lupin megjegyzését.
- Tudod, Remus, szerintem édes mindegy ki játszik a másik csapatban, Lilynek akkor is a Griffendélnek kell drukkolnia. Mégiscsak ebbe a házba tartozol – fordult kedvesen Lily felé. –Nem szép Alextől, hogy elvárja, hogy neki szurkolj.
- Nem várja el – válaszolta dühösen Lily – magamtól teszem.
- Te tudod, de ha rám hallgatsz… - Lily már sosem tudta meg, hogy mit tenne, ha Larára hallgatna, mert ebben a pillanatban megszólalt a kommentátor hangja, elnyomva mindenki mást.
- És kilépett a pályára a két csapat. Először a Hollóhát játékosai: az őrző és csapatkapitány Walters, a terelők Cobs és Tamplin, a hajtók Trotter, Gordon és Spence és végül a fogó Arden. És itt a Griffendél is! Elől szintén az őrző: Wren, őt követik a terelők Black és Drake, majd a három hajtó Brown, Longbottom és Potter, aki a csapatkapitány is egyben, és végül, de nem utolsó sorban a fogó Kendal.
A két gárda Madam Hooch köré gyűlt, aki a pálya közepén várta őket.
- Tiszta játékot várok – nézett a két csapatkapitányra, akik kezet ráztak. - Felszálláshoz készülj! – A játékosok a lábuk közé kapták a seprűket, és sípszóra elrugaszkodtak a földtől, a mérkőzés elkezdődött.
- A griffendéles Brown szerzi meg a kvaffot. Szédületes ez a lány! Tavaly még a Hollóhát terelőjének, Cobsnak volt a barátnője, de…
- Dyson! Koncentráljon a meccsre, ha kérhetem! – nézett rá szúrósan McGalagony.
- Elnézést tanárnő! Már száguld is előre! Gyönyörű passz Longbottomnak - Longbottom Potternek - Potter vissza - Longbottom indul előre, érik a gól, érik a góóóól… ÉÉÉÉÉÉS IGEN! Gyönyörű dobás! 10:0 a Griffendélnek!
- A Hollóhátnál a kvaff. Trotter száguld vele a karikák felé - passzolja Gordonnak - Gordon készül a lövéshez, éééés… úúú ez fájhatott. Black gurkója pont tarkón találta.
- Kvaff a Griffendélnél - Potter viszi - alulról kerüli Tamplint - kitér Cobs gurkója elől - lőőő ééés GÓL! Ezzel az állás 20:0.
***
A meccs még csak húsz perce ment, de a Griffendél már jócskán vezetett. Az állás a negyvennyolcadik percben 210: 80 volt a javukra.
- Arden elindult! Úgy tűnik, a Hollóhát fogója meglátta a cikeszt! Te jó ég! Micsoda meccs! Ha Arden most elkapja, 10 ponttal nyer a Hollóhát. Kendal is nekilódul, de Ardennek elég nagy előnye van vele szemben.
A pályán szinte megállt a játék, az első ember, aki kapcsolt, az Potter volt. Ráhasalt a seprűjére, és szélsebesen iramodott Spence felé, aki jelenleg a kvaffal a kezében bámulta a fogó játékosok feszített tempóját. Potter kikapta a kezéből a kvaffot, és a karikák felé szállt. Walters túl későn vette észre, mire elindult védeni, Potter már el is dobta a labdát, és gólt szerzett.
- Merlin szent gatyája!
- Dyson!
- Elnézést! James Potter menti a menthetőt, és kihasználva a többiek figyelmetlenségét, gólt szerez! Gyerünk, Potter! Kell még egy!
- Dyson, ne kelljen még egyszer… Merlinre, Potter, igyekezzen már! – kiáltott McGalagony kipirult arccal, Arden ugyanis egyre közelebb került a cikeszhez.
- Cobs gurkója majdnem eltalálja Pottert, de ő az utolsó pillanatban kitér. Ha jól látom, Black indul megtorolni a dolgot.
- Sirius! – ordította James – Ne velem foglalkozz! Időt kell nyernünk, célozd a fogót!
- Black egy jól irányzott ütése súrolja Arden vállát. Ez meleg volt, pedig már majdnem meg volt a cikesz. Atya ég! Cobs újra próbálkozik, és ezúttal pontosabb a célzás. Eltalálja Pottert. Jesszus, James Potter lefordul a seprűjéről, fél kézzel kapaszkodik, de a kvaff még nála van. A jobb karja megsérülhetett, és a jelek szerint nem tudja használni. Erős lehetett az a gurkó. Hiába van nála a kvaff, nem tudja eldobni, amíg a bal kezével kapaszkodik. Egyetlen megoldás, ha elengedi a seprűt, de akkor lezuhan. Az egyik terelőnek ordít valamit… igen, Drake már megy is, ismét küldi a gurkót Arden felé. Mellé, de talán egy kis időt nyernek vele.
A nézőtéren feszült csend uralkodott, mindenki aggódva figyelte Potter kudarcra ítélt próbálkozásait, hogy visszajusson a seprűjére, míg Arden már szinte a markában érezhette a cikeszt. Sirius sem tétovázott tovább, ahogy Jamesre nézett, egyből átlátta, mire készül a másik, és rábólintott.
- Black már repül is Potter felé, hogy segítsen neki visszaülni a… Mi a fene?! POTTER ELENGEDTE A SEPRŰT, BAL KÉZZEL ELDOBJA A KVAFFOT ÉÉÉÉS GÓÓÓÓÓL! MOST PEDIG ZUHAN LEFELÉ! – hadarta Dyson. – NEM FOGJA ELKAPNI! BLACK NEM ÉRI UTÓL! LEHETETLEN! VAGY MÉGIS? EZT NEM HISZEM EL! SIRIUS BLACK ELKAPJA POTTERT, ALIG PÁR MÉTERREL A FÖLD FELETT! ÉS NYER A GRIFFENDÉL! A HOLÓHÁTÉ A CIKESZ, DE NYER A GRIFFENDÉL! MICSODA MECCS!
A Griffendél ház beözönlött a pályára, és ahogy leszállt a csapat, a magasba emelték, és dobálni kezdték őket.
***
- Szép volt, James! – gratulált neki Judy Brown, mikor már az öltözőben voltak.
- Az lehet, de Sirius nélkül nem ment volna – válaszolta mosolyogva.
- Black – fordult felé a lány -, ha nem kaptad volna el, egy egész iskolányi hisztériázó lányhad haragját zúdítottad volna magadra, ugye tudod? – Sirius csak nevetett.
- Csak nem gondolod, hogy hagytam volna leesni ezt a cirkuszi majmot? – állt James mellé, és barátian megölelte. Majd úgy folytatta, hogy csak ő hallja. – Azért nem mondom, a pulzusom az egekben volt, főleg az utolsó métereknél.
- Én egy percig sem izgultam, bíztam benned – legyintett James, de egyből meg is bánta. – Asszem’ meg kell látogatnom Pomfreyt – kapott szúró mellkasához, és hirtelen összegörnyedt.
***
Lily a meccs után csak este kilenckor találkozott Alexszel a csillagvizsgálóban. Alex romantikus estét tervezett, főleg azután, hogy ünnepelnie nem nagyon volt miért. Arden jó alapos fejmosást kapott Walterstől miután leszálltak. A fogó ugyan váltig állította, hogy ő nem hallott semmit a kommentátor szavaiból, és nem látott semmi mást, annyira lefoglalta a cikesz, de ettől még nem lett kisebb a felelősség a vállán. A Hollóhát elvesztette a meccset, mert ő képtelen volt várni még pár percet, hogy felzárkózhassanak. Potter már megint nagyot alakított, sóhajtott fel keserűen.
Mikor Alex belépett egyből kiszúrta Lilyt, aki a torony szélének támaszkodva, karba tett kézzel várt rá. Egyértelműen dühös volt. Alex odament, hogy megcsókolja, de a lány elfordította az arcát.
- Mi bajod? – kérdezte ingerülten a fiú.
- Miért kellett ilyen durván támadnod Pottert? Majdnem lezuhant, eltört három bordája, és a válla is kiugrott.
- Milyen jól értesült vagy…
- A kérdésre válaszolj!
- Úgy látom, újabban igencsak a szívedhez nőtt az a barom… Kezdek féltékeny lenni, Lily.
- Ez csak egy buta játék! – hárított a lány. – Figyeltelek, az egész meccs alatt őt támadtad, akkor is, mikor nem lett volna szükséges. Tudni akarom, miért!
- Na idefigyelj! Először is a kviddics durva sport, másodszor pedig, nem te fogod eldönteni, hogy mikor szükséges valakit támadnom. Az a dolgom, hogy gurkót küldjek az ilyen idiótákra, mint a te drágalátós Pottered – kiabált rá Alex. – Azt hiszed, hülye vagyok? Azt hiszed, nem látom, mi folyik itt? Pedig nagyon is átlátom a helyzetet, drága Lily. De akár tetszik, akár nem, én vagyok a barátod, és nem ő. Te döntöttél így. Választhattad volna őt is, de nem tetted, most pedig már nem teheted. Világos? – Azzal megragadta Lily vállát, és egy erőteljeset rántott rajta, mire Lily pofon vágta.
- Ne merj velem még egyszer így beszélni, vagy így viselkedni! – Alex mérgesen kapott az arcához, majd a lány legnagyobb elképedésére viszonozta a pofont. A lány a földre esett, ajkából pedig kiserkent a vér.
- Ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy megütöttél! Mit képzelsz magadról, te kis ribanc? Majd megmutatom én neked! – Lily fölé térdelt, és lekevert neki még egyet, majd eltépte a felsőjét, mire a lány felsikított. –Azt hiszitek, ti mindent megtehettek, mert az összes pasi a lábatok előtt hever. Judy is ugyanilyen volt. – Alex figyelme elkalandozott Lily fehér bőrén, zihálva emelkedő és süllyedő mellkasán, a lány pedig ezt kihasználva minden erejét összeszedte, és a lehető legkényesebb pontot célozva rúgott. Alex felnyögött, és oldalra gurult, Lily pedig rohanni kezdett. Azonban a fiúnak sem kellett sok idő, hogy összeszedje magát, és már futott is Lily után…
|