1978. Január 30. Szombat.

Nem írtam egy ideje, mert nem volt nagyon időm. A szünet maradék napjaiban Lil minden áldott nap a könyvtárba kényszerített.
Esély sem volt a menekülésre, és be kellett látnom, hogy tényleg nem árt, ha egy kicsit tanulok.
Ma van imádott Lilym 18. születésnapja! Megbeszéltük a többiekkel, hogy meglepetés bulit szervezünk neki este a Három seprűben.
Az én dolgom, hogy lecsaljam a faluba, mintha egy romantikus vacsorára vinném, és a Három Seprűben fog várni ránk a teljes Griffendéles végzős évfolyam.
Na, ideje kikelni az ágyból, ha Lilyt még a szobájukban akarom találni.

Fél órával később, már megfürödve, felöltözve, hajam kellőképpen összekócolva.
Elővettem Lily első ajándékát, egy gyűrűt, amin ugyanaz a bűbáj van, mint az ikertükrön, vagyis tudunk rajta beszélgetni. Félreértés ne essék, a nálam lévő párja nem gyűrű, hanem óra.
Lily gyűrűjén van egy szép nagy smaragd kő, ami passzol a szemeihez.
Beraktam a gyűrűt a dobozába és előszedtem a seprűmet.
Ekkor jött be Sirius.
- Hova repülsz?
- Valahogy el kell jutni a lánytorony ablakához. És seprű nélkül nehéz repülni.
- Szülinapi ébresztés? Roppant romantikus. Szerenádot is adsz a hölgynek?
- Kuss, te tulok! – vágtam hozzá a párnámat – Hogy festek?
- Pazarul, Ágaskám, pazarul! Na, menj, mert nem találod fent!
- Repülök!

Felpattantam a seprűmre és átrepültem a hálójának az ablakához.
Benéztem. Lily az íróasztalánál ült és körmölt valamit. Nagyon remélem, hogy nem házi feladatot, mert ha a szülinapján is tanul, ráadásul kora reggel, akkor komoly bajok vannak.
Egyik kezemmel elengedtem a seprűt, és dacolva a kissé erős széllel megkopogtattam az ablakot.
Lily felnézett az asztaltól, majd amikor meglátott, elmosolyodott, és kinyitotta az ablakot.

- Boldog, boldog, boldog születésnapot! Kívánom, hogy legyen még, sok ilyen szép napod!
Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél! És minden télen, eljön a nap, mikor te születtél!
Megint egy évvel öregebb lettél, és bölcsebb is talán! Őrizd meg az emlékeid, és légy nagyon vidám!
Köszöntelek hát téged, ha már így együtt… vagyok! És ajándékul fogadd el, vidám kis dalom!

Produkcióm befejeztével meghajoltam – próbáltatok már seprűn ülve meghajolni? Nem? Ne is tegyétek.
- Bravó! – mosolygott Lily – Nem jössz be? Hideg van.
- Kösz - másztam be az ablakon.
Lily egy sötétvörös hálóinget viselt, aminek a látványa kis híján elfelejtette velem, hogy miért is jöttem. De észbe kaptam és elővettem a zsebemből a dobozkát.
- Ez csak az első része az ajándékodnak – mondtam, és a nyaka köré fűztem a karjaimat – boldog szülinapot! – súgtam a fülébe és megcsókoltam.
- Köszönöm – viszonozta a csókot, miközben nekidőlt a falnak.
- Nézd meg, mielőtt elvesztem az önuralmamat – szakítottam meg a csókot.
Lily kinyitotta a dobozt, és a szeme kétszer akkorára nyílt, mint a smaragd a gyűrűn.
- James, ez… gyönyörű!
- Ez nem csak egyszerű gyűrű. Úgy működik, mint az ikertükör. Ha kimondod a nevem, megjelenek a kőben.
- És neked is van gyűrűd? – kérdezte mosolyogva.
- Nem, te az órámban jelensz meg. Megmutatom! Lily Evans!
A hang egyszerre szólt a tőlem, és a gyűrűből.
- Látod?
- Ügyes!
- És mit szeretne a szülinapos csinálni? – kérdeztem, miközben Lily visszarakta a gyűrűt a dobozba és azt az éjjeliszekrényre.
- Nem is tudom, valamit elkezdtünk, amikor jöttél – mosolyodott el Lily – vagy rosszul emlékszem?
- Biztosíthatlak, hogy remekül emlékszel – húztam magamhoz.
- Várj, gyere! – húzott be az ágyára, és behúzta a függönyt – Disaudió!
- Okos – vigyorodtam el és megcsókoltam, amit hasonlóan szenvedélyesen viszonzott és nem telt bele sok idő, hogy az immár feleslegessé vált ruháink az ágy lábánál heverjenek összegyűrve.

- Most egy napig nem fogok tudni megmozdulni – suttogta Lily pár órával később.
- Ez hízelgő rám nézve – vigyorogtam, és az egyik vörös tincsével játszadoztam.
- Tudom, de ez az igazság. Kisajátítasz magadnak, pedig mások is fel akarnak köszönteni – mondta megjátszott – durcásan.
- Várjanak a sorukra.
- Rémes. Na, hagyd a nyakam békén! James, ez túl jó, ne! – tiltakozott a nyaka harapdálása ellen.
- Mondj egy okot, hogy miért hagyjam abba, és abbahagyom – néztem rá.
- Mert szülinapom van!
- Az okot arra értettem, hogy miért hagyjam abba.
- Mert csikiz!
- *bííííp* rossz válasz! Kénytelen leszek folytatni.
- Lily! Szülinapos lány! Ki az ágyból, hasadra süt a nap! – hallatszott a függöny túloldaláról.
Ez még nem lett volna probléma, de valaki el is húzta a függönyt.
- Ideje lenne felkelni… uramisten!
- Nem, azt azért nem mondhatnám, de nem jársz messze – vigyorogtam Melindára.
- James! – húzta ránk Lily a takarót.
- Igen?
- Visszahúznátok a függönyt?
- Persze, bocs! – mondták a lányok elvörösödve.
- Fel kéne kelni!
- Most mondtad, hogy nem tudsz megmozdulni! Akkor hogy fogsz felkelni? – tettem fel a kérdést.
- Nagyon vicces – morgott Lil.
- Édesem, mi baj már megint? Szülinapod van!
- Nincs semmi baj, de most már öltözz! Vagy felőlem kimehetsz öltözés nélkül is, a csajoknak tetszeni fog!

*délután*

- Miért pont sétálni? Meg akarsz fagyni mínusz ezer fokon? – épp a klubban ültünk, amikor felvetettem Lilynek, hogy menjünk le a parkba sétálni.
- Akkor mit parancsol a szülinaposok gyöngye?
- Nem jó neked itt, ahol vagyunk?
- Jó, most itt maradunk, de azt meg kell engedned, hogy este elvigyelek Roxmortsba vacsorázni.
- Romantikus vacsora?
- Olyasmi – somolyogtam.
- Hánykor?
- Nyolc?
- Szuper. Akkor megyek készülődni – állt fel Lily az ölemből.
- Öt órán keresztül?
- Csak neked – mosolygott Lily és felment a toronyba.
Elővettem a nyakamból az Ikertükröt.
- Sirius! A faluban vagytok már?
- Igen, most értünk le. Mi a helyzet?
- Lily úgy tudja, hogy romantikus vacsorára készülünk este. Felment készülődni. Ne menjek le segíteni?
- Nem kell. Féregfark, a jó ég áldjon meg, mit csinálsz? – fordult ki a képből Sirius.
Azt hiszem, mégis lemegyek.

Húsz perccel később már Roxmorts, friss hóval borított főutcáján haladtam sietős léptekkel.
A Három seprűbe belépve hatalmas füst fogadott.
- Mi történt? – kérdeztem döbbenten.
- Ágas! Mondtam, hogy nem kell lejönni, megoldjuk – hallottam valahol Sirius hangját.
- Mi történt?
- Farki felrobbantott egy asztalt véletlenül, amin a kaják voltak.
- Ne haragudj Ágas, véletlen volt! Én csak meg akartam teríteni. De valamit elronthattam, és egy nagy durranás lett az eredménye.
- Semmi baj. Itt vagyok, vágjunk bele! Mi a haditerv?
- Az lesz a lényeg, hogy amikor ti bejöttök, először teljes sötétség lesz, aztán egy pálcaintésedre hirtelen felgyulladnak a lámpák, megvilágítva az asztalokat, és minket.
Érthető?
- Persze, hogy érthető.

Már hét óra volt, mire sikerült kész lenni a dekorációval és minden egyébbel.
Azért tartott eddig, mert Farki segíteni akart, aminek az lett az eredménye, hogy sok mindent elölről kellett kezdeni.
- James, irány vissza a suliba, és nyolcra gyertek!
- Igenis, főnök – szalutáltam Melinda felé.
Időközben eleredt a hó. Nagy pelyhekben esett, én pedig dideregve siettem az egyik alagúthoz, ami visszavezetett a suliba. Okosan elfelejtettem köpenyt venni a taláromra, ami rendesen átázott a hótól. Csontig fagyva másztam ki a járat roxforti részéből, és sietősen a klubhelyiség felé vettem az irányt, amikor hirtelen szembe találtam magam Pipogyusszal.
- Pipócska – vigyorodtam el.
- Mit akarsz Potter? – mordult rám.
- Milyen illetlen vagy. Talán valami problémád van személyemmel?
- Csupán hogy élsz! Más nincs.
- Milyen furcsa, hogy ez egy kölcsönös érzés.
- Mit akarsz?
- Csupán ezt, már csak megszokásból.
Felhúztam a pálcámat, és Pipo máris fejjel lefelé lógott.
- Engedj le, te aberrált állat!
- Miért ólálkodsz errefelé? Ez túl közel van a klubhelyiségünkhöz. Még beszűrődik a bűz.
- Arra megyek, amerre akarok, Potter!
- Azt hiszed, nem tudom, hogy mit csinálsz itt? Azt várod, hogy Lily kijöjjön! Szerinted nem tudom, hogy szerelmes vagy belé?
- Semmi közöd hozzá!
- De, mivel Lily a menyasszonyom, ergó elég sok közöm van hozzá. Ez egy utolsó figyelmeztetés. Ha a közelébe mersz jönni megszabadítom a világot a zsíros fejedtől!
Leeresztettem a pálcámat, mire Pipo koppant a kövön.
- További szép napot zsírosbödön!

Otthagyva Pipogyit bemásztam a klubba, hogy száraz ruhát vegyek.
Úgy. Haj kócos, ruha rendben. Minden késznek nyilvánítható. Hány óra? ľ.
Magamhoz vettem a köpenyem (nem a láthatatlanná tévőt, hanem a télit) és lementem a klubba.
Nem kellett sokat várnom, és Lily is lejött. Káprázatosan festett hosszú sötétzöld ruhájában, hozzá illő stólában, a haja kontyba feltűzve, két tincs az arca két oldalán kiengedve keretezte az arcát.
Hófehér kesztyű volt rajta, amin ott csillogott az új gyűrű, és mindehhez egy sötétzöld magas sarkú cipő társult, ami Lilynél alapból szokatlan.
- Sokat vártál?
- Nem, dehogy. Nagyon elegáns vagy.
- Köszi – pirult el Lily. Jaj de imádom, amikor zavarban van!
- Mehetünk?
- Hova megyünk?
- A faluba. Nem fogsz így fázni?
- Nem, meleg a stólám. Elvarázsolt, meleg levegőt fúj ki.
- Cseles.
- Csak arra kérlek, ne menj túl gyorsan, mert kitöröm a bokám ebben a cipőben.
- Jó.

- És itt hova megyünk? – kérdezte Lily a faluban.
- Meglátod – mosolyogtam.
Megálltunk a Három Seprű előtt.
- Gyere!
- Ide? – lepődött meg Lil.
- Igen, ide.
Kinyitottam az ajtót. Teljes sötétség. Meglegyintettem a pálcámat, mire kigyúltak a fények.
- MEGLEPETÉS! – kiáltotta mindenki.
Lily felsikított, majd elnevette magát.
- Ti… ti… nem is tudom mik! Szívgörcsöt kaptam!
- Isten éltessen szívem – pusziltam meg Lilyt.
- Hé, James! Ne sajátítsd ki az ünnepeltet – kurjantotta Frank.
Mindenki Lily köré gyűlt és elhalmozták ajándékokkal meg jókívánságokkal.
Töltöttem magamnak egy pohár lángnyelvet és mosolyogva néztem a teljesen zavart és piros Lilyt, ahogy köszönget, és próbálja elrakni az ajándékokat, amik csak gyűltek, és gyűltek.
- Nem kell egy segítő kéz? – törtem magamnak utat hozzá.
- De, kösz!
Lily a kezembe nyomott egy halom ajándékot.
Dora és egy ismeretlen lány furakodtak közel.
- Lily, ő az osztálytársam Monique.
- Helló. Azt hiszem láttalak már a klubban.
- Isten éltessen! Már régen szerettelek volna megismerni, mert meg szeretnélek kérni egy szívességre.
- Ha tudok, segítek.
- Nem megy a bájitaltan, és a prof azt ajánlotta, hogy téged kérjelek meg, mert te vagy a legjobb.
- Nagyon kedves vagy, biztos találunk valami időpontot, amikor tudok segíteni.
- Köszönöm. Még egyszer boldog szülinapot!
- Kösz.
- Nyisd ki a csomagokat! – mondta Melinda.
Lily leült az egyik asztalhoz és nekilátott a csomagbontogatásnak.
- Melie, te… - nevetett fel, amikor kibontotta az egyik csomagot, de gyorsan vissza is csukta, mielőtt bárki megláthatta volna.
- Boldog szülinapot Lil! Tudom, hogy eső után köpönyeg, de azért még jól jöhet. A könyvet pedig forgasd…
- Be ne fejezd! – szólt rá Lily, valamiért igen vörösen.
- Na, ez nem ér! Tessék megmutatni!
- Nem – vágta rá Lily és a kezembe nyomta a csomagot.
Én eltávolodtam a tömegtől és mikor senki sem figyelt megnéztem a csomag tartalmát.
Nem csoda, hogy Lily zavarba jött. Egy doboz fogamzás gátló és könyv volt benne, Terhesen is sexy címmel. Erre kíváncsi vagyok.
Belelapoztam, de gyorsan vissza is csuktam. Szerintem ezt Sirius segített kiválasztani. Az ő stílusa.
- Lil – hívtam magamhoz.
- Igen?
- Ez még a tiéd – nyújtottam át neki egy csomagot. Kinyitotta és elmosolyodott.
- Utónév szótár?
- Csakhogy legyen miből választani.
- Aranyos.
Magamhoz húztam és megcsókoltam.
- Boldog szülinapot Lily Evans!