Ma van Valentin – nap. Meg akarom lepni Lilyt egy vacsorával, amit – most kapaszkodjatok meg – én főzök. Főzőtudományom eddig csak a spagetti terjedt ki, de édes drága jó anyukám küldött pár receptet, amit majd a Szükség Szobájában el tudok készíteni.
- Már megint a naplódba firkálsz? – kérdezte az én drága jó haverom – Hogy tudsz magadról ennyit írni?
- Kuss – raktam el a naplóm – Te mit tervezel Valentin – napra?
- Én?
- Nem, a nagyanyám!
- Ismerem a nagyanyád, de nem hinném, hogy túlzottan Valentinozó 85 évesen. Bár ki tudja…
- Röhög a vakbelem. Szóval elviszed Melindát valahova?
- Én minden éjjel elviszem valahova. Meg reggel is. És van, hogy néha napközben.
- Mi a francról beszélsz?
- Egy helyről, amit a franciák kis halálnak hívnak.
Egy darabig eltartott, míg rájöttem, hogy miről beszél.
- Azt a perverz… komolyan kérdezem!
- Nincs különös tervem.
- Pedig néha nem árt egy kis romantika – eszembe jutott a múltban történt változtatásom által romantika mániássá vált Sirius – de néha egyszerűbb nélküle!
- Úgy van. Miért, ti mit csináltok?
- Vacsorát főzök neki.
- Te jó ég! Meg akarod mérgezni?
- Bohócot reggeliztél, hogy ilyen mókás vagy?
- Nem vetted észre, hogy mindig vicces vagyok? A humorosság a lételemem!
- Meg az egoizmus.
- Bagoly mondja verébnek! Talán én voltam az, aki ötödikben úgy állított Lily elé, hogy: Tudom, hogy csak rám vágyakozol, ma szerencsés vagy, enyém lehetsz!
- Az már rég volt!
- Két éve.
- Az nekem rég!  - vetettem véget a szócsatának azzal, hogy bevonultam a fürdőbe.
Épp vizet engedtem a kádba, amikor meghallottam Lily hangját az órámból.
- James, óra közelben vagy valahol?
- Itt vagyok szívem, nem tudtam, hogy felébredtél már!
- Boldog Valentint!
- Neked is.
- A toronyba vagy még?
- Igen, épp fürödni készülök.
- Jó pancsolást, találkozunk a klubban.
Leraktam az órámat a kád szélére lerúgtam az alsó nadrágom és bemásztam a vízbe.
Mikor elnyúltam nyílt az ajtó.
- Bocs, Ágas, csak kell a pattanástalanító bájital.
- Nem érne rá, míg kijövök? – dörrentem rá.
- Nyugi, nem vagy az esetem, ne parázz!
- Barom!
Sirius röhögve kiment én meg hátradőltem a kádban és kizártam a külvilágot.

Mikor végeztem a hajmosással, kimásztam a kádból, derekamra kötöttem a törülközőmet, és nekiláttam a tökéletesen kócos séró elkészítésének. Mikor ezzel kész voltam visszamentem a hálóba.
- Kéne valami romantikus ruha… - motyogtam magam elé, miközben behúztam az ágy függönyt. Szerencsétlenségemre Sirius meghallotta.
- Bőrtanga?
- B*d meg! – üvöltöttem ki a függönyön, de nem hinném, hogy sok sikert értem el vele.
Még szerencse, hogy Frankie nincs itt…

Végül egy fekte nadrág és egy vörös ing mellett döntöttem.
- Mentem – intettem búcsút a fiúknak és lesiettem a lépcsőn.
Lily lent ült a klubban, maga alá húzott lábbal, és olvasott valami könyvet.
A háta mögé lopóztam és belecsókoltam a nyakába.
Összerezzent és behúzta a nyakát, majd hátrafordult mosolyogva.
- Boldog Valentint!
- Mi jót olvasol?
- Anya küldte le a szülinapomra, de csak most volt időm belekezdeni.
- Mi az a Beatles? – kérdeztem, a borítóra nézve, amin négy, teljesen ugyanolyan gomba frizurájú srác volt.
- Nem mondod, hogy nem ismered? Ők a legnagyobbak! Láthattad a poszterüket a szobámban, mármint az ex-szobámban.
- Szóval nem is egy, hanem egyszerre négy pasival csalsz meg? – kérdeztem vigyorogva.
- Téged négy pasival sem lehetne helyettesíteni!
- Mertél is volna mást mondani. Ezt most félretesszük – kaptam ki a kezéből a könyvet – és ezt is – kaptam fel az ölembe.
- Hé, mit csinálsz? –nevetett.
- Ez az én fotelem. De most az egyszer megosztom veled.
- Minő nagylelkűség.
- Van egy tervem kettőnknek mára.
- Beavatsz?
- Délelőtt itt leszünk ebben a szép kis fotelben, ebédre pedig vendégem vagy a Szükség Szobájában. Én főzök.
- És ez jó jel?
- Még csak a spagettim kóstoltad, meglátod, micsoda konyhatündér vagyok!
- A főzést inkább nem nézem végig… hányra menjek?
- Miért, olyan sokáig tart? A spagetti olyan gyorsan megvan…
- Miért van olyan érzésem, hogy semmi mást nem csináltál még spagettin kívül?
- Halvány gőzöm sincs – vigyorodtam el.
- Mit akarsz főzni?
- Az meglepi!
- Több óra egy rendes ebédet összehozni.
- Ajvé. Hány óra van?
- Tizenegy.
- Egyre gyere a Szobához. Kijövök eléd, hogy ne legyen probléma. Csók szívem, találkozunk egykor.
Egy búcsúcsókkal otthagytam és visszaszaladtam a hálóba a receptekért.

Öt perccel később már a Szükség Szobája előtt álltam.
- Szükségem lenne egy teljes lakásra – sétáltam el háromszor a fal előtt.
Az ajtón át egy takaros kis összkomfortos lakásba kerültem. Volt ott minden. Konyha, ebédlő, háló, fürdőszoba.

Na, lássuk. Előételnek paradicsomos saláta, főételnek sült lazac citromos pácban, desszert pedig eper tejszínhabbal. Hát akkor lássunk hozzá.
Először is a saláta. Körülnéztem, és az egyik dobozban találtam is egy fej jégsalátát.
Egy pálcaintésemre pár kés szeletelni kezdte a salátákat meg a nemrég megtalált paradicsomot.
Jó, ezek megvan. Az elkészült salátát egy tálba raktam.
Jöhet a következő fogás, a sült lazac. Lássuk a receptet.

• egy fél lime leve
• egy fél citrom leve
• egy fél teáskanál friss reszelt gyömbér
• 1 dl cukor
• 1 ág friss kakukkfű
• 1 lime reszelt héja
  
  Fűszerkeverék:
• fél evőkanál mustármag
• fél evőkanál köménymag
• fél evőkanál édesköménymag
• fél teáskanál finomra őrölt szárított vörös chilipaprika vagy negyed teáskanál chilipor

A pácot 5-6 percig főzzük, majd hagyjuk kihűlni.

Rácsöpögtetjük a lazacra, és 45 percig pihentetjük.

Elkészítjük a fűszerkeveréket.

A magokat egy serpenyőben megpörköljük, és egy mozsárban megőröljük.

A lazacot 10 perccel a grillezés előtt a fűszerrel és sóval megszórjuk.

A lazacot aranybarnára sütjük.

Tejföllel, apróra vágott petrezselyemmel, sóval, borssal és cayennepaprikával ízesített friss burgonyapürével tálaljuk.

- Segítség! – kiáltottam fel, mikor végigolvastam a receptet.
Ez nagyon durva. Na, jó. Hát akkor lássunk hozzá.
Szerencsére a pálcámmal azért jóval könnyebben megcsináltam mindent, így egy órával később már készen volt a lazac citrom szósszal. Vagy valami olyasmi.
Jöhet a desszert.
Ez azért menni fog recept nélkül.
Hoppá, már fél egy van. Na, minden kész. Zseni vagyok, ez nem is vitás.
Lepucoltam a ruhámat és megterítettem az ebédlőben.

Vörös terítő, csokor rózsa, gyönyörű!
Át a hálóba. Vörös ágynemű, sőt rózsaszirmok szétszórva. Egyszer van Valentin-nap adjunk a romantikának!
Háló kész, jöhet a fürdő. Szép nagy kád. Itt sem árt pár kiló rózsaszirom.
Készen vagyunk. Épp időben, egy óra van!
Lily pontosan érkezett. Megint új ruha kollekciót viselt, én nem tudom, hogy ezt hogy csinálja.
Most egy nyakban kötődő ujjatlan felső és egy rövid szoknya volt rajta, és fekete lapos sarkú papucs cipő. A haja zuhatagosan kiengedve.
- Él még a konyha?
- Neked is szia, drága – mondtam kicsit sértetten – kérdésedre válaszolva, a konyha remekül van, az ebéd pedig elkészült.
- Ne durcogj, imádlak!
Az ajtón kattant a zár, ami azt jelentette, hogy kint az ajtó eggyé vált a fallal.
- Wow - döbbent le Lily, mikor meglátta a megterített asztalt.
- Foglalj helyet, hozom az előételt. Petrezselymes, paradicsomsaláta.
Mire a főfogással is végeztünk – hozzá kell tennem, hogy minden tökéletesen sikerült – Lily teljesen le volt nyűgözve.
- Ezt mind te csináltad?
- Én bizony. Igaz receptre, és nem is mugli módra, de én.
- Le vagyok döbbenve.
- Evapores – mutattam a piszkos edényekre, mire azok mind egy szálig eltűntek – gyere, a desszertet nem itt esszük meg.
- Ejnye – bejnye, mit tervezel?
- Menj be azon az ajtón és hozom az édességet.
Lily bement a hálóba én meg fogtam a tál epret, és a tejszínhabot.
Csatlakoztam Lilyhez aki már elheveredett az ágyon. A rózsaszirmok passzoltak a hajához.
- Így mégis csak kényelmesebb, nem?
- Abszolúte egyetértek. De szerintem, most hagyjuk az epreket.
Kivette a kezemből és az éjjeli szekrényre rakta.
Lily lerántott magához, és egy szempillantás alatt kihámozott az ingemből.
- Hajt a tatár?
- Nem a tatár, a hormonok!
- Tatárhormon?
- Ó, fogd be! – némított el Lily, és én beláttam, hogy most jobb tartani a számat.
Vagy legalábbis nem beszédre használni.

Épphogy két perce feküdtünk összebújva és fáradtan zihálva, mikor egy kétségbeesett hangot hallottunk, ami mintha közelről szólna, de mégis távolinak tűnt.
- James, James! Tudom, hogy elfoglalt vagy, de vedd már észre a tükröt! James!
- Mi a francot akarhat Sirius?
- Nézd meg, hátha fontos – ásított Lily.
Kelletlenül kimásztam Lily karjaiból és megkerestem a tükröt.
- Mi van?
- Végre, hogy meghallottál! Vészhelyzet van!
- Kifogytál a gumiból?
- Nem, basszus! Igazi vészhelyzet! Kihallgattam a Mardekáros bandát, amikor arról suttogtak, hogy délután halálfaló támadás lesz!
- Dumbledore ellen úgyse mernek…
- Épp ez az, az igazgató nincs a suliban!